Kondorosi: nem büntethető a korrupciót leleplező újságíró

Nem büntethető az az újságíró, aki leleplezi a korrupciót – mondta az RTL Klub riporterének rabosítási ügye kapcsán Kondorosi Ferenc kormánybiztos. Az újságírót, aki a mozgássérült-igazolványok hamisításáról készített anyagához csináltatott egy ilyen iratot, közokirat-hamisítással gyanúsítják.

Az újságírókat védi a közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel kapcsolatos törvény egyik pontja, amiben az szerepel, hogy nem büntethető, aki, még mielőtt közzétenné a vesztegetéssel szerzett adatait, bemutatja bizonyítékait a rendőrségnek, és vallomást tesz – mondta az MR1-Kossuth Rádióban Kondorosi Ferenc. Itt is így van, a riporter ellen eljárás indul ugyan, de elítélni nem lehet - tette hozzá a kormánybiztos, aki szerint a magyar jogban is szükség lenne arra, hogy a közérdekű bejelentést tevő egyfajta sikerdíjat kapjon, és egyfajta védelemben részesüljön, hiszen egzisztenciálisan károsodhat. (MR)

Egymásra mutogat a rendőrség és az ügyészség
A rendőrség szerint az ügyészség utasítására gyanúsították meg az újságírót, az ügyészség szerint viszont a BRFK saját hatáskörében döntött így. Bócz Endre volt fővárosi főügyészt Rovó Attila kérdezte.

Rovó Attila:
Hogyan kerülhet valaki be egy ilyen adatbázisba? Ha én törvénytisztelő állampolgárként élem az életemet, a szomszédom feljelent tyúklopásért, innen eljuthatok-e odáig, hogy ujjlenyomatot vesznek tőlem?

Bócz Endre:
- Természetesen igen. A bűntettesek nyilvántartásáról szóló törvény többek között rendelkezik arról, hogy nyilvántartást lehet vezetni. A rendőrség nyilvántarthatja azoknak a személyes adatait és elő van írva, hogy milyen adatokat, akiket gyanúsítottként a büntető eljárás alá vontak.

- Mi kell ahhoz, hogy valakit gyanúsítottként hallgassanak ki?

- Akit a hatóság azért akar megkérdezni, mert tudomása van valami olyan tényről, ami a bizonyítás szempontjából fontos, azt tanúként hallgatja ki, egyébként pedig, akit meg kell kérdezni, mert feltehető, hogy részt vett a büntetendő cselekmény elkövetésében, azt pedig gyanúsítottként.

- Jól értem, hogy a szomszédom vallomása arról, hogy szerinte elloptam a tyúkját, elég ahhoz, hogy engem gyanúsítottként kihallgassanak, és máris ott van az ujjlenyomatom?

- Ha megfelelő súlyú a cselekmény természetesen, mert a közvádban üldözendő bűncselekmény miatt kell, hogy az eljárás folyjék, és akkor a személyes adatokat bűnügyi nyilvántartásba kell venni és ezt bűnügyi nyilvántartásban kezelik addig, amíg az eljárás véget nem ér, vagy ha elítélik az illetőt, akkor utána is hosszabb időn keresztül. Ha el sem jut bírósági szakaszig, akkor természetesen törlik az adatokat, ez elő van írva. Az, hogy a büntetőeljárás meddig tart, attól függ, hogy mennyire bonyolult. Elvileg két évvel azután, hogy valakit gyanúsítottá nyilvánítottak, mindenképpen meg kell szüntetni ellene az eljárást.

- Tehát nagyjából legfeljebb két évig szerepelhet valaki egy ilyen adatbázisban?

- Ennél gyakorlatilag sokkal rövidebb ideig tart. Ha a nyomozást megszüntetik, akkor természetesen sokkal gyorsabban befejeződhet. Lehet, hogy egy-két hónapig, vagy három napig tart, de a gyanúsítás közlésétől számított két év elteltével meg kell szüntetni az eljárást, ha addig nem emelnek vádat.

- Addig a két évig elképzelhető, hogy külföldre utaznék, és a határon azt mondják, hogy az ujjlenyomatom szerepel az adatbázisukban?

- A határon nem az adatbázist tartják nyilván, hanem azt nézik, hogy a nyilvántartásban szerepel-e, mint olyan személy, akinek nemcsak az ujjlenyomatait tartják nyilván, hanem a személyes azonosítóit. A személyi azonosítók: a név, anyja neve, születési helye, születési éve.

- Ettől még a kérdés érvényes marad: ártatlanként benne vagyok a nyilvántartásban, és abban a két évben elővehetnek?

- Addig, amíg a büntetőeljárás tart, addig természetesen nyilvántartják az adatait.

- Nem lehet, hogy az állampolgári jogokat jobban védené, jobban szemmel tartaná, ha csak az elítéltek ujjlenyomatát, DNS-mintáját vennék le?

- Ez azért kell, mert körözés esetén rendelkezésre kell, hogy álljon. Ha valaki ellen büntetőeljárás folyik és megszökik, akkor szükség van arra, hogy meg lehessen találni, és ha nincsen róla megfelelő nyilvántartási adat, akkor ez egy reménytelen vállalkozás.

- Egy ilyen ügyben mi az, amiről a rendőrség saját hatáskörben dönthet és mi az, amire az ügyészség utasíthatja?

- Az, hogy valakit gyanúsnak találnak-e, a nyomozóhatóság a saját szakállára döntheti el.

- Egy másik szerv nem utasíthatja ilyenkor a gyanúsítottként való meghallgatásra, vagy a rabosításra a nyomozót?

- A rabosítás automatikusan megy, nem attól függ, hogy kedve van-e a hatóságnak vagy nincs a gyanúsítottat nyilvántartásba venni, ez egy kötelező, törvényes előírás. Természetesen a felügyeletet gyakorló ügyésznek a jogkörébe tartozik az, hogy adott esetben mondja azt, hogy tessék kihallgatni gyanúsítottként vagy tanúként.

- Önnek van tudomása olyan esetről, hogy nem semmisítették meg időben az adatokat?

- Nem tudok arról, hogy ilyesmi előfordult volna. Ezt nagyon szigorúan ellenőrzik. A Legfőbb Ügyészség feladatköre a bűnügyi nyilvántartás ellenőrzése. (MR)Utolsó frissítés: 2008-11-12 12:30:59