Fotó: wikipedia
Hallgassa meg!Pócza Kálmán a tervezett alaptörvény kapcsán elmondta, a preambulumok körül szokott a legtöbb vita kialakulni. Ennek oka, hogy az alkotmányok bevezetÅ‘ részének identitásképzÅ‘ funkciója is van, így megjelennek bennük különféle politikai ideológiák.
Az eszmetörténész szerint nem ördögtÅ‘l való ötlet, hogy Isten neve bekerüljön az alkotmányba, de hogy arra miként hivatkoznak, az már vita tárgya lehet. Ha úgy szerepel az alaptörvényben, hogy az nem sérti az ateistákat, akkor elfogadható Isten megemlítése – véli Pócza Kálmán. A katolikus egyetem oktatója hozzátette, véleménye szerint, a kérdést úgy is meg lehet közelíteni, hogy amíg Isten neve nem jelent meg az alaptörvényben, addig a keresztények voltak hátrányosan megkülönböztetve. MegfelelÅ‘ szövegformát választva, tehát minden további nélkül lehet hivatkozni Istenre - mondta az eszmetörténész, aki úgy véli a magyar alaptörvény-tervezet alkotói ebben a tekintetben nagyon trükkös formát alkalmaztak, amikor egy Kölcsey-idézettel kezdték a leendÅ‘ alaptörvényt. „Isten, áldd meg a magyart!” – ebben benne van Isten neve, de benne van a magyar költészet és egy kulturális kereszténység kép is, ami azoknak is elfogadható, akik egyébként ateisták – hangzott el a műsorban.
A magyar tervezet Nemzeti hitvallás címet viselÅ‘ preambulumának terjedelmérÅ‘l gyakran megfogalmazott kritikák kapcsán Pócza Kálmán véleménye az, hogy a szöveg nem túl hosszú, és indokoltan eleveníti fel a magyar múltat, hiszen épp az identitásképzés az egyik funkciója.
A nemzeti kisebbségek alkotmányban való megjelenítése kapcsán az eszmetörténész úgy véli, a nem magyar anyanyelvű népcsoportok is szerepelhetnének az alaptörvényben államalkotó tényezÅ‘ként, és ez valószínű, nem váltana ki különösebb felháborodást Magyarországon. A kisebbségek államalkotó tényezÅ‘ként való elismerése sokkal inkább a környezÅ‘ országokban okozna problémát, ahol a magyar nemzetiség autonómiájának említése is nagyon komoly hullámokat ver. Ennek fényében Póczai Kálmán szerint a hazai kisebbségek államalkotó tényezÅ‘ként való elismerése érvet adhatna a határon túli magyarok helyzetének javításáért küzdÅ‘ mindenkori magyar kormányok kezébe.
Az új alkotmány legitimációjáról Pócza Kálmán azt mondta, nagyon fontos az alaptörvény hatékonysága szempontjából, hogy miként fogadják el, milyen konszenzus, illetve politikai kultúra áll mögötte. Van olyan alkotmány, amely nagyon rosszul van megírva, mégis működik, és fordítva. Az eszmetörténész szerint elÅ‘bbire az Egyesült Államok alaptörvénye, utóbbira a weimari német alkotmány szolgáltat példát.
Pócza Kálmán elmondta, tavaly Å‘sz óta vannak kétségei afelÅ‘l, hogy az új magyar alkotmány elÅ‘készítésének folyamata a kormányoldal részérÅ‘l megfelelÅ‘-e. Január óta azonban azt is látni, hogy kettÅ‘n áll a vásár, mert a kormánypártok már tettek gesztusokat az ellenzék felé. Ennek ellenére két párt továbbra is kivonul az alkotmányozás folyamatából, mai azt mutatja, mintha a rossz hagyományok közé sorolható sérelmi politizálás továbbélne – mondta Pócza Kálmán eszmetörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának oktatója.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter.com/mr1hu
