Fotó: MTI/Soós Lajos
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
Kormánya első száz napját értékeli délután Orbán Viktor. A miniszterelnök a Professzorok Batthyány Körének felkérésére beszél a gazdasági intézkedésekről, a 29 pontos akcióterv tapasztalatairól és a közeljövő feladatairól.
A kormányfő szóvivője korábban azt mondta, szó lesz az ország gazdasági önrendelkezését visszaállító intézkedésekről és törekvésekről, továbbá a pénzügyi stabilitás megteremtéséről és a gazdasági növekedés beindításáról. Ezen kívül nagy hangsúlyt kap majd a szociális biztonság kérdése.
Mesterházy Attila MSZP-elnök már a múlt héten ámokfutásnak nevezte az Orbán-kormány első száz napját. Vona Gábor Jobbik-elnök egyes módosításokat nyers hatalmi önkénynek nevezett, és radikálisabb változásokat követelt. A LMP szerint a kormány gyakran az ellenkezőjét csinálja annak, amit hirdet.
Az első száz nap értékelésének hagyományát Roosevelt amerikai elnöktől előbb Nagy-Britannia, később több európai ország, majd a rendszerváltás után Magyarország is átvette. Braun Róbert kommunikációs tanácsadó az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában úgy fogalmazott: az első száz nap a „mézeshetek időszaka”, ezekben a hónapokban a választó azt várja a kormánytól, hogy megvalósítsa az elképzeléseit, az ellenzéktől pedig azt, hogy hagyja a kormányt.
Az első száz napok döntései
Az Antall-kormány első száz napjában döntött a nagymarosi építkezés leállításáról, létrehozta a Kárpótlási Hivatalt, és megkezdte a privatizációt lehetővé tevő tulajdonreformot. Tárgyaltak a Varsói Szerződésből való kilépésről és a szovjet csapatok kivonásáról. A Boross-kormány 1993-1994-ben fél évre lépett hivatalba, csak a korábbi ügymenetet volt ideje folytatni.
A Horn-kormány egyik első lépéseként úgy döntött, hogy a nagy költségek miatt Budapest nem rendezi meg az 1996-os világkiállítást. Első száz napjukban több szociális juttatás összegét megemelték, köztük a nyugdíjakat, a gyest és a rokkantsági járadékot. A száz nap végén a folyó fizetési mérleg tovább súlyosbodó hiányára hivatkozva a jegybank és a kormány közös döntéssel 8 százalékkal leértékelte a forintot.
Az első Orbán-kormány a felsőoktatási tandíj eltörlésével és a társadalombiztosítási önkormányzatok feloszlatásával kezdte munkáját. Illetékkedvezményt adtak a 35 év alattiak első lakásvásárlásához, alanyi jogon biztosították a családi pótlékot, a gyest és az anyasági támogatást. Elfogadták az egy évvel korábbi népszavazáson már megszavazott NATO-csatlakozásról szóló törvényt.
A Medgyessy-kormány elődei munkájának felülvizsgálata mellett döntően a szociális kiadásokkal foglalkozott. Így 600 ezer közalkalmazott fizetését emelte meg átlagosan ötven százalékkal. Egyszeri 19 ezer forintos nyugdíj-kiegészítésről döntött, valamint adómentessé tette a minimálbért. Az iskolakezdés előtti kéthavi családi pótlék kifizetését fogadták el, valamint 30 százalékkal megemelték az egyetemi és főiskolai ösztöndíjakat.
Gyurcsány Ferenc első kormánya hivatalba lépése után nagy részben a korábbi munkát folytatta, de elemzők szerint inkább csak kommunikációs, mintsem szakpolitikai változást hozott. A második Gyurcsány-kormány első száz napja alatt véglegesítették a konvergencia-programot, megemelték az szja és az áfa kulcsait, és 30 százalékkal a gázárat. Megkezdődött az egészségügy és az oktatás reformjának előkészítése.
A Bajnai-kormány a gyors válságkezelést tekintette feladatának, ennek szellemében telt el az első száz napja is. Folyamatos tárgyalás zajlott az IMF-fel, eközben pedig drasztikusan átírták az adótörvényeket. Megszűnt a 13. havi nyugdíj, 25 százalékosra emelték a normál áfakulcsot, bevezették a vagyonadót, lerövidítették a gyes és a gyed idejét.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
