Lakbértámogatás helyett bérlakásépítés?

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

A 4,3 milliós lakásállomány mindössze kilenc százaléka csak a bérlakás, amelyek felét szociális bérlakásként az önkormányzatok kezelik. Ráadásul az ingatlanok 28 százaléka van csak megfelelÅ‘ állapotban, háromnegyedükre ráférne egy alapos felújítás. Erre viszont nem mindig jut elég forrás. A szakma szerint évi 40 milliárd forintból körülbelül ötezer, jó minÅ‘ségű bérlakás épülhetne Magyarországon. Igaz, ezzel már nem a legrászorultabbakon segítenének, hanem az alacsonyabb jövedelmű, bérbÅ‘l, fizetésbÅ‘l élÅ‘ és gyermeket vállaló fiataloknak nyújtanának alternatívát.

Az állami bérlakás-építési támogatásért cserébe azonban a kormánynak számos alapfeltételt kellene megfogalmaznia, mondta 180 percben Vajai Tamás Ybl díjas építész. Szerinte meg lehetne határozni például a lakások maximális és minimális méreteit, az adott településhez tartozó legalkalmasabb építményformákat és az építmények elvárható minÅ‘ségszintjét, épületenergetikai összefüggéseit is. Egy maximalizált bérleti díjjal és az így létrejövÅ‘ bérlakás-állománnyal pedig olcsón fenntartható otthonok jönnének létre, amelyek idÅ‘vel megfelelÅ‘ alternatívát kínálnának a mostani segély jellegű lakbér-támogatási rendszer helyett - mondják a szakemberek.

Ezzel egyébként a piaci szegmensnek lehetne lökést adni, az önkormányzatok ugyanis a magas költségek miatt már korábban elvesztették érdeklÅ‘désüket a bérlakásépítés iránt. Annak ellenére, hogy például Debrecenben az 1994-ben regisztrált 13 ezerrel szemben tavaly év végére már csak négy és fél ezer maradt, Újbudán pedig a rendszerváltás elÅ‘tt 44 ezer tanácsi lakás helyett mindössze másfél ezerre rendelkezik most az önkormányzat.