Fotó: MR/Neubauer RudolfCsúszásban van az eredeti tervekhez képest a Köztársaság térre szánt új Erkel Színház több tízmilliárdos projektje, és az is kérdéssé vált, hogy megvalósul-e. A bizonytalanság oka, hogy a beruházáshoz szükséges rendezési terv elfogadásában illetékes VIII. kerületi önkormányzat egyelőre nem kíván foglalkozni a témával. Az sem egyértelmű, hogy Józsefváros később hajlandó-e támogatni az elképzelést, amely úgy tűnik, több szempontból is kritizálható – mondta Kardos-Erdődi Zsolt, a városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság fideszes elnöke.
„Nem kell előre szaladni”
A projekt korábbi ütemterve szerint a beruházáshoz szükséges pályázatot 2010 első negyedévében írta volna ki az Operaház és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), amihez a józsefvárosi önkormányzatnak már 2009 végén, de legkésőbb az idei év elején el kellett volna fogadnia a rendezési tervet. Decemberben azonban a Fidesz-többségű kerületi képviselőtestület levette napirendjéről a kérdést, és Kardos-Erdődi Zsolt közölte, következő februári ülésükön sem tárgyalják. Kardos-Erdődi Zsolt szerint leghamarabb tavasszal, a választások után kerülhet napirendre az új Erkel Színház ügye, de akkora sem lát rá sok esélyt.
A politikus elmondta, több tisztázandó körülmény van még, amelyek akadályozzák a hónapokkal ezelőtt elkészült rendezési terv elfogadását. Egyebek mellett ki kellene egészíteni a környezetvédelmi hatástanulmányt, mert a kerület vezetése nincs meggyőződve róla, hogy szükséges-e további építménybővítés a környék zöldterületének kárára. A városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottság elnöke szerint a Köztársaság teret érintő - jelenleg 2012/2013-ra jósolt - 4-es metró elkészültét is meg kellene várni, mielőtt a kerület elgondolkodik az új Erkel Színház építésének ötletéről. „Nem kell előreszaladni” – mondta a politikus, aki úgy véli, a színházépület szomszédjába tervezett metrómegálló üzembe helyezése után válhat világossá, milyen módon érdemes továbbfejleszteni a Köztársaság teret.
Más szempontból is nyugtalansággal tölti el a Kardos-Erdődi Zsoltot az új Erkel Színház terve. „Kérdéses, szükség van-e egyáltalán új Erkel Színház építésére, nem járnánk-e jobban a mostani épület felújításával. Ezt meg kell vizsgálni, bár én az utóbbira tippelnék” – mondta a bizottsági elnök.
Csak az új kormány dönthet
A rendezési terv koordinálását végző kerületi főépítész, Miasnikov Péter elmondta, a dokumentum építészeti szempontból hosszú távú, megnyugtató megoldást tartalmaz a Köztársaság tér számára. Úgy készítették el, hogy megvalósításához, nem kell módosítani a fővárosi szabályozást, ami Józsefváros beleegyezése esetén is végtelenségig elnyújthatta volna az engedélyezési folyamatot. A rendezési terv kerületi tárgyalásának csúszásáról a főépítész azt mondta, bosszantó számára, de úgy véli, ez politikai ügy, amibe nem akar belefolyni.
Politikai motívumokat sejt a rendezési terv halogatása mögött Szabó Attila, az Operaház gazdasági igazgatója is, miközben szerinte az Erkel-projektet szakmai kérdésként kellene kezelni. „Az igaz, hogy a mostani kormány mondott valamit az Erkel Színházról, de azt az Operaház kezdeményezésére mondta” – nyilatkozta a beruházás közbeszerzési pályázatának kiírásával megbízott intézmény munkatársa. Szabó Attila szerint a vitatott projekt számukra nem elsősorban az új Erkel Színház építéséről szól, hanem az Operaház jövőjéről. A gazdasági igazgató elmondta, a Köztárság térre tervezett új létesítmény nélkül nehezen elképzelhető, miként valósulhat meg az Operaház megfelelő átmeneti otthonának biztosítása az Andrássy úti épület felújításának idejére. Márpedig az Operaház rekonstrukciója - ami 2013-ban indulna – elengedhetetlen. Szabó Attila szerint az Ybl-palota mostani állapota, illetve a játszóhely műszaki elavultsága nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon továbbműködjön az egyetlen, napi operajátszásra berendezkedett intézmény.
A Köztársaság téri új Erkel Színháznak, Józsefváros ellenállása esetén, csak egy alternatívája lehet, ha a korszerű, multifunkciós épület terve más kerületben vagy más városban valósul meg – mondta az Operaház gazdasági igazgatója.
Szabó Attila szerint azonban az Operaház, illetve a projektgazda kulturális tárca egyelőre nem tehet mást, minthogy vár a VIII. kerületre. Ha tovább késik a rendezési terv elfogadása, az Operaház hamarosan hivatalosan megkeresi az önkormányzatot, hogy érdeklődjön a csúszás okáról, és ha szükséges, kész leülni a tavaszi választások után felálló kormánnyal, hogy egyeztessenek a megoldásról. A következő kabinettel való egyeztetés szándékát indokolja az is, hogy a Bajnai-kormány által meghirdetett döntési moratórium miatt a beruházáshoz szükséges közbeszerzési pályázat eredményéről, ha kiírják, már csak az új politikai vezetés határozhat.
„Hiszünk abban, hogy a politika lenyugszik, és szakmai döntés születik az ügyben” – mondta a gazdasági igazgató.
74 milliárd
Az Erkel-projektről hozott tavaly októberi kormánydöntés alapján a Köztársaság téri új multifunkciós játszóhely építése idén kezdődne. Az új kulturális központnak két év alatt kellene elkészülnie az Erkel Színház helyén. A pályázatot a korábbi tervek szerint 2010 első negyedévében írta volna ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. valamint a Magyar Állami Operaház. A kiírás várható idejét azonban nemrég 2010 első félévére módosították.
A magánbefektető által PPP-konstrukcióban építendő új intézmény működéséhez az állam 2013-tól, 25 esztendőn keresztül, évenként 3,1 milliárd forinttal járulna hozzá, amit bérleti és szolgáltatási díjként fizetne. A kulturális minisztérium adatai szerint a projekt összesítve több mint 74 milliárd forint kiadással jár az államnak 25 év alatt. Jelen értéken számolva a beruházás csaknem 29 milliárd forint, vagyis nagyjából ennyibe kerülne, ha most kellene egyben kifizetni.
Az új Erkel Színház felépítését a kormányzat szerint többek között az indokolja, hogy 2013-tól kezdődne az Operaház felújítása, amely 2017-ig tartana, ezekben az években pedig az új Köztársaság téri intézmény biztosítaná, hogy Budapesten folyamatos maradjon az operajátszás.
