Lehet-e jogi következménye az államadósság növekedésének?

Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
Lesz-e, lehet-e jogi következménye annak, hogy 2002 és 2010 között majdnem harminc százalékkal növekedett Magyarország államadóssága? Erre a kérdésre kereste a választ az Ütköző szerdai adása.

Hallgassa meg!

A csecsemőnek az aggastyánig mindenkire kettőmillió forint államadósság jut Magyarországon. A 2002 után működött szocialista kormányok időszakát vizsgáló illetékes parlamenti albizottság kormánypárti alelnöke, Szijjártó Péter politikai bűnnek nevezte az államadósság nyolc év alatt bekövetkezett harmincszázalékos növelését.

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint az államadósság valóban olyan ügy, amelynek egyik változója, a deficit akarat kérdése, hiszen amennyit megszavaz a parlament, általában annyi lesz a hiány. Ebben a tekintetben valóban beszélhetünk politikai felelősségről. Rögtön hozzá kell azonban tenni, hogy arra már nem könnyű válaszolni, kié ez a felelősség, mert a hiány mögött van egy törvény, amelyet az Országgyűlés megszavaz – mondta a közgazdász.

A szakember elmondta még, a deficit nemzeti jövedelemhez való arányának megítélése kapcsán is több szempontot figyelembe kell venni. Több olyan tényező is befolyásolja ezt a számot – például a döntően külföldi folyamatoktól függő kamatszint, vagy a gazdasági növekedés mértéke – amelyre a kormányzatnak csak közvetett hatása van.

Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára szerint az államadósság növekedése kapcsán három felelősségi szint van, amelyeket érdemes különválasztani. A szakmai felelősség az, amikor a döntéshelyzetben lévő személy eltöpreng azon, helyes-e hitelt fölvenni, illetve ebből finanszírozni a növekedést olyan országban, ahol ezt a hetvenes, a nyolcvanas és a kilencvenes években is megpróbálták már, de nem lett belőle semmi jó. Ez olyan szakmai kérdés, amelyen lehet vitatkozni.

Másrészt létezik egy politikai kérdés is, amelynek lényege, hogy miként születik meg egy hivatalos döntés – mondta Csaba László. A szakember szerint a harmadik kérdés jogi természetű, amelynek lényege, hogy ha valóban történtek visszaélések, akkor lehet-e szó büntetőjogi felelősségről – mondta a közgazdász. Csaba László azonban hozzátette, az államadósság-növekedés kapcsán nem emlékszik olyanra, hogy bármely országban, még ha súlyos helyzetbe került is, büntetőjogi síkra terelődött volna a kérdés. Az ilyenfajta eljárások hiányának oka, hogy míg az első két említett szinten jobbára meghatározható, ki viseli a felelősséget, a büntetőjogi kérdésekben azonban teljesen bizonytalan, hogy egy bíróság mit ítél meg.

Utolsó frissítés: 2011-07-27 08:12:01




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > Lehet-e jogi következménye az államadósság növekedésének? >