Lehet más? Új terv a párt- és kampányfinanszírozásra

A közelmúltban párttá alakult Lehet Más a Politika nevű szervezet is tervet dolgozott ki a párt- és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tételére. A javaslatra csak egyetlen parlamenti párt reagált, vagyis ezúttal is kérdés, lesz-e megegyezés, akár erről, akár más, ehhez hasonló elképzelésről. Hallgassa meg!

Arra kérjük a parlamenti pártokat, hogy függetlenül a helyzet törvényi-jogszabályi rendezetlenségétől, fogadjanak meg olyan erkölcsi normákat, amik egyrészt tekintetbe veszik az ország jelenlegi állapotát, másrészt előremutatóak - kezdte a Lehet Más a Politika Párt szóvivője annak az indoklását, miért álltak elő pont most, az EP-választások előtt egy 6 pontos javaslattal a párt- és kampányfinanszírozás megoldására. Az a meggyőződése az LMP-nek, hogy ha most ebben az európai parlamenti választási kampányban sikerül megfogadni olyan erkölcsi szabályokat, amelyek egy jövendő párt- és kampányfinanszírozási törvénynek az alapjai lehetnek, akkor sokkal könnyebb egy ilyen törvényt megalkotni, nem utolsó sorban egy ilyen önkorlátozás jótékony hatással lehet arra, hogy az emberek újra visszanyerjék a bizalmukat a politikai rendszerbe – mondta Schiffer András.

Az LMP a 6 javaslatában átlátható párt- és kampányfinanszírozást, rövidebb kampányt, a céges adományok korlátozását, a közhasznú szervezetek által adott bújtatott támogatások megszüntetését, az állami és önkormányzati cégek valamint maguk az önkormányzatok hirdetési lehetőségeinek szabályozását, és a mindezen szabályokat megszegők büntethetőségét sürgeti. Arra a felvetésre, hogy az egyik kulcskérdés, a kampánykeret nem szerepel a javaslatok között, Schiffer András elmondta: véleményük szerint annak mértékét folyamatosan vizsgálni kell és a mindenkori helyzethez igazítani. Például most, az Európai Parlamenti választásnál, amelynél a törvény nem limitálja a kampányra fordítható összeget, az LMP azt javasolja: arra tekintettel, hogy a gazdasági válság miatt milyen kritikus helyzetben van az ország, minden párt legfeljebb 50 millió forintot költsön. Az országgyűlési választásoknál viszont, mondja a szóvivő, mindenképp a jelenlegi, képviselőnként 1 millió forintos, azaz pártonként majdnem 400 milliós keretet növelni kell.

- Szándékosan nem szeretnék most konkrét számot mondani, folyamatosan vizsgálni kell azt, hogy a piaci árak hogyan mozognak. Azt gondolom, hogy az, ami az Eötvös Károly intézet 200 oldalas, pár évvel ezelőtti koncepciójában szerepelt, egy nagyjából egymilliárd forint körüli felső határ, ez nagyságrendileg helyénvaló. Egy biztos, hogy azt az elvet rögzíteni kell, hogy legyen limitált a kampányköltés, ugyanakkor ez a felső limit reális legyen, hiszen ha irreálisan alacsony költési határt szabnak meg a jogszabályok, akkor ez önmagában a törvénytelenségek melegágya lehet.

A Lehet Más a Politika Párt egyébként ezt a javaslatcsomagot elektronikus levélben mind az 5 parlamenti pártnak megküldte hétfőn. Ezek után megkerestem őket azzal a kérdéssel, hogy mi a véleményük a javaslatokról, de a KDNP kivételével egyelőre egyik párttól sem kaptam semmilyen választ. A kereszténydemokraták azt mondták: nem tudnak hozzászólni a kérdéshez, miután ők még semmilyen javaslatot nem kaptak az LMP-től. A párt- és kampányfinanszírozás rendszerét az utóbbi években többször is megpróbálták átszabni, de egyszer sem sikerült megállapodni a kétharmados törvénymódosítást igénylő kérdésben. A próbálkozások legtovább az utóbbi két évben jutottak. 2007-ben épp az aláírás előtt bukott meg az a megállapodás-tervezet, amelyet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet kezdeményezte ötpárti egyeztetéseken állítottak össze. A javaslatok között már annak idején is szerepelt például, hogy a pártok ne fogadhassanak el más pénzt a költségvetési pénzen és a magánszemélyek adományain kívül. Akkor az Eötvös Intézet vezetője, Majtényi László erre a következőket mondta:

- Ezek szükséges, de nem elégséges feltételek. Nyilván szükség van a kampányidőszak lerövidítésére és ellenőrzési mechanizmusok beépítésére: hogy a kampányszámla intézménye legyen bevezetve, magának a kampányköltségnek a definíciója is nyilván szükséges.

Az akkor végül megegyezés hiányában elhaló kérdést ugyanazon év októberében Gyurcsány Ferenc vette ismét elő, amikor a kampányfinanszírozási kérdéseket is beépítette 7 pontos tisztasági csomagjába. Az arról induló ötpárti egyeztetések azonban ismét csak nem vezettek eredményre. A következő nekibuzdulás tavaly májusban volt, a főbb javaslatok akkor is a nyilvános kampányszámla, a rövidebb kampány és a Számvevőszék ellenőrzési jogosítványának erősítése voltak. Akkor 3 civil szervezet is indított egy kampányt, hogy nyomást gyakoroljon a politikusokra. Egyetértettek a pártfinanszírozást átláthatóvá tevő elképzelésekkel, és megállapodást sürgettek végre a kérdésben. A Freedom House-t képviselő Molnár Bálint azt mondta, idézem: "a civil szervezetek úgy látják, hogy a pártok egymásra mutogatnak. Részletkérdésekben nem tudnak megegyezni, tehát félő, hogy csendben megint elfeledkeznek majd a témáról."

Jelenleg egyébként ismét egyeztetnek a parlamenti pártok a finanszírozás kérdéseiről, ehhez is kínálja most az összeállítás elején részletezett 6 pontos javaslatcsomagját a Lehet Más a Politika Párt.

Bőti AttilaUtolsó frissítés: 2009-03-11 12:39:19