Fotó: MR/Visy László
Hallgassa meg a Vágó Gábor LMP-s képviselÅ‘vel készült interjút!
Az LMP szerint a közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslat konzerválja a másodlagos munkaerÅ‘piacot, és bezárja a munkavállalókat a közfoglalkoztatás körébe. Vágó Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselÅ‘je a Kossuth Rádió reggeli műsorában felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunka csak átmeneti ösztönzÅ‘ lehet, fontos, hogy legyen kivezetÅ‘ funkciója. Hangsúlyozta: ezeket a munkavállalókat képezni kell, és egyéni fejlesztéssel a saját speciális igényeiknek megfelelÅ‘en kell segíteni Å‘ket abban, hogy visszatérhessenek a munkaerÅ‘piacra.
A legújabb fideszes javaslat szerint egyébként mégis csak kilencven napig járna az álláskeresési járadék, amit most 270 napon át lehet igénybe venni, az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága ugyanis a kormánypárti képviselÅ‘k igenlÅ‘ szavazataival támogatta Czira Szabolcs javaslatát. Pintér Sándor belügyminiszter törvénymódosító javaslata eredetileg 180 napban maximálta volna az álláskeresési járadék folyósítását, bár a kormány tavaszi terveiben 90 nap szerepelt. Czira Szabolcs módosító javaslatát azzal indokolta, hogy a járadék leghosszabb idÅ‘tartamát úgy kell megállapítani, hogy ösztönözzön az álláskeresésre.
A közfoglalkoztatásról szóló törvénytervezetet elÅ‘terjesztÅ‘ belügyminiszter szerdán a parlamentben a Széll Kálmán-tervben is megfogalmazottakkal indokolt, azzal, hogy az államadósság legyÅ‘zése a munkanélküliség csökkentése nélkül nem lehetséges. Pintér Sándor szerint a jelenlegi rendszer nem tartható fenn, a segély helyett bért kell adni, ahol pedig a gazdaság szereplÅ‘i nem képesek rá, ott az államnak kell munkáltatóvá válnia. Nem szabad hagyni, hogy a lustaság, a restség, az ellenszolgáltatás nélküli juttatások elcsökevényesítsék a munkaképes, egészséges polgárainkat, a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz, a munkába való visszavezetéshez, az egyén szellemi és fizikai karbantartásához és egy képzési forma kialakításához is - fogalmazott a tárcavezetÅ‘, és azt kérte, hogy akik más kivezetÅ‘ utat javasolnak, azok a vitában mondják el véleményüket.
Míg a kormánypártok támogatták a módosításokat, addig az ellenzék kifogásolta például az ellátási idÅ‘ csökkentését, bizonytalannak érezte annak ellenÅ‘rzését, ahogyan a jogszabály a lakókörnyezet rendbetételéhez köti a segélyezést, úgy látta, az olcsó közfoglalkoztatottak kiszoríthatják állásaikból a normál munkaerÅ‘t, és kifogásolta, hogy a salátatörvényben ott szerepel az oda nem illÅ‘ gyermekvédelem is a krízisközpontokkal együtt. Az MSZP-s Szűcs Erika szerint a mostani törvénytervezet visszalépés, de alapelveit valójában a szocialisták találták ki, csak Å‘k egészen másként képzelték el az egészet. A Jobbik szerint nem mindegy kikrÅ‘l van szó, szerintük a legnagyobb probléma ezzel a törvénycsomaggal az, hogy egy kalap alatt kezel minden munkanélkülit. Az LMP-s Vágó Gábor szintén kritizálta, hogy végzettségtÅ‘l függetlenül bármilyen felajánlott munkát el kellene fogadni, szerinte az egy család egy segélyezett terve az önkormányzatok terheit növelheti, és kétségesnek tartotta a nagyberuházásokat is. Úgy vélte, a szegénységség felszámolása helyett a Fidesz dologházakat épít.
Maga a törvénytervezet egyébként úgy indokolja a változtatásokat, hogy az értékteremtÅ‘ munka valódi választási lehetÅ‘ség legyen az álláskereséshez képest, és hogy a szociális ellátások mértéke ösztönözzön a munkavállalásra.
