Kitolatunk az agglomerációból?

Budapest ingatlan közlekedés
Kihívás Stefanits Csaba Napközben  - 2011.08.03. 09:39
Fotó: MR/Neubauer RudolfFotó: MR/Neubauer Rudolf
Már nem költöznek annyian az agglomerációba, mint tíz-húsz évvel ezelőtt, sőt, a folyamatos csökkenés után elkezdett növekedni Budapest lakossága. Azaz sokan visszajönnek, nem mindenkinek vált be a vidéki élet. Hogy miért, arra kereste a választ a Kihívás és a Napközben is.

Hallgassa meg!

Sokan gondolják, gondolták úgy, hogy a nyugodt, egészséges élet reményében megéri a füstös nagyvárosból vidékre, az agglomerációba költözni, a legújabb kutatások azonban cáfolják ezt. Amerikai és nyugat-európai felmérések szerint az ingázás nemcsak költséges, de egészségkárosító is: akik sokat utaznak, kövérebbek, boldogtalanabbak, és stresszesebb életet élnek. Svéd kutatók kimutatták azt is, hogy 40 százalékkal nagyobb a válás esélye azokban a házasságokban, ahol a házaspár egyik tagja napi háromnegyed óránál többet utazik a munkahelyére. Úgy tűnik, nem igaz tehát, hogy a nyugodt családi környezetért, a kényelmes kertes házért megéri a világ végére költözni.

Pszichológusok szerint a nagyobb ház és kert elÅ‘nyeit túl-, az ingázás terheit viszont aláértékeljük, egészen addig, amíg nem kell órákig ülnünk valahol a dugóban. Az elmúlt 10-15 évben BudapestrÅ‘l 300 ezren költöztek ki a közeli településekre, elÅ‘városokba. A keddi Kihívás vendége, Kocsis János Balázs, a Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa volt, aki régóta foglalkozik az agglomeráció problémájával, azt mondja, a BudapestrÅ‘l való kivándorlás továbbra is tart, azonban ezzel párhuzamosan megindult a visszaköltözés is, a két folyamat most körülbelül egyensúlyban van, és nagyjából ugyanez a helyzet a vidéki városokban is.

A magyar felmérésekre adott válaszok szerint elsÅ‘sorban a zöldért, az egészségesebb, nyugodtabb környezetért költözünk ki, a mélyebb ok azonban inkább az, hogy nem is annyira a fizikai, hanem a társadalmi környezetünkkel vagyunk elégedetlenek, és a várostól messzebb az ideálist, a vidéki idillt, esetleg a „sajátjainkat” reméljük megtalálni, azokat, akik olyanok, mint mi vagyunk. Helyet elsÅ‘dlegesen presztízsszempontból választunk, de vonzó lehet a vidéki idill romantikája is, és az is látszik, hogy azért igyekszünk közel maradni megszokott helyeinkhez, azaz jellemzÅ‘ a sugaras kiköltözés. Hogy aztán kudarcnak, vagy sikernek értékeljük-e végül a kiköltözést, nem nagyon tudni, mert itt is igyekszünk redukálni a kognitív disszonanciát, meggyÅ‘zni magunkat a döntésünk helyességérÅ‘l, még akkor is, ha ez nem igaz, mert nagyon sok pénzt fektettünk a kiköltözésbe.

Az biztos, hogy az agglomerációs létnek jócskán lehetnek buktatói. Nem is elsÅ‘sorban az ingatlan, a ház, a telek a drága, hanem a mindennapi megélhetés: az utazások, a bevásárlás, a megszokott szolgáltatások biztosítása, az iskoláztatás, a városba való visszajárás, a szervezési problémák. Sokszor derül ki az is, hogy a vidéki idill sem olyan, mint amilyenre számítottunk, de nyomasztó lehet az infrastrukturális feltételek hiánya, a folyamatos ingázás is, amely a személyes megkérdezésekre kapott válaszok alapján Magyarországon is veszélyes lehet a párkapcsolatokra, a szétszakadtan élés ugyanis alig hagy felületet a személyes találkozásokra. A kutató szerint talán a kihasználatlan vasúti kapacitások életre keltése, a közösségi közlekedés fejlesztése segíthetne ez utóbbi problémán.

Hallgassa meg a Napközben összeállítását!

Az agglomeráció kérdésével foglalkozott szerdán délelÅ‘tt a Napközben adása is, ahol a megszólalók megerÅ‘sítették a szakember szavait. Egy, az agglomerációban élÅ‘ férfi azt mondta, havi szinten 40-50 ezer forintot fizetnek a benzinért, korán indulnak, késÅ‘n este érnek haza a munkából, alig találkoznak, nem marad idÅ‘ a családra, ezért valószínűleg vissza is fordulnak majd Budapestre. Másoknak ugyanakkor bevált a vidéki élet, igaz, Å‘k általában már nem aktívak, ezért aztán ritkábban is kell bebuszozniuk, bevonatozniuk a fÅ‘városba. Az ingatlanos szakember kevésbé pesszimista, azt mondja, az agglomeráció továbbra is vonzó, versenyképes maradhat, fÅ‘leg azoknak, akik vidékrÅ‘l jönnek fel a fÅ‘városban dolgozni, de nem tudnak, nem akarnak Budapestre költözni. Azt ugyanakkor Å‘ is elismerte, hogy valamelyest csökkent az érdeklÅ‘dés a város környéki ingatlanok iránt, amit elsÅ‘sorban az üzemanyagok beláthatatlan drágulásával magyarázott. Ezért, ha lehet, minden esetben igyekeznek közlekedési alternatívát is kínálni az érdeklÅ‘dÅ‘knek - tette hozzá. 

Utolsó frissítés: 2011-08-05 16:15:10




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > Kitolatunk az agglomerációból? >