Már tízmilliónál kevesebben vagyunk?

Fotó: Flickr/Robert Whitehead

Hallgassa meg!

Átfordult a népességszámláló, lehet, hogy már tízmilliónál kevesebben élünk Magyarországon. A Nagycsaládosok Országos Szövetségének kalkulációját megerősítette a Krónikának a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatóhelyettese is. A statisztikai adatok szerint körülbelül tízmillió-kétezren vagyunk, a valós adat azonban valószínűleg kevesebb a kivándorlók miatt – mondja Pongrácz Tiborné. Pontosabb képet csak jövő év őszén kaphatunk, akkor lesz ugyanis a népszámlálás.

Régóta halljuk, hogy egyre kevesebb gyerek születik, a statisztikusok szerint azonban a mostani tényleg az utolsó pillanat: mert a nagy létszámú Ratkó unokák már nem sokáig szülhetnek gyerekeket, az utánuk következő fiatalok pedig már jóval kevesebben vannak. A közvélemény-kutatások szerint ma húsz magyar fiatal 24 gyermeket tervez, de ebből végül a statisztikák szerint csak13 születik meg. A szakemberek ezért hajtogatják, olyan szociálpolitikai intézkedések kellenek, melyek elősegítik, hogy a tervezett gyermeke megszülethessenek.

Az eddigi kormányok mind törekedtek arra, hogy megállítsák a népességfogyást, kísérleteik általában nem zárultak jó eredménnyel. Már 1984-ben is készült egy népesedéspolitikai program, amelyet a minisztertanács is elfogadott. Szükség volt rá, hiszen a Ratkó-unokák megszületése után látványosan csökkent a gyermekvállalási kedv. Tíz évvel később a Boross-kormány határozata mondta ki: erkölcsileg és anyagilag is támogatni kell a családokat, segíteni a fiatalok lakáshoz jutását, a család és a hivatás összeegyeztetését, egyenlően kell elosztani a terheket a szülők között, el kell terjeszteni a részmunkaidős foglalkoztatást, és fejleszteni a gyermekintézmény-hálózatot.

A Boross-kormány után a szocialista kabinet tett kísérletet egy stratégia elkészítésére, de akkor ez nem sikerült. Az Orbán-kormány 2001-ben létrehozta a Népesedési Kormánybizottságot, amely már a következő szocialista-liberális kabinet idején, 2003-ban készült el a népesedési kormányprogram tervezetével. A kormánybizottság titkára, Szekeres Imre akkor azt mondta: azért fogy a népesség, mert kevesen vannak a szülőképes korú nők, és mert nem tudják összeegyeztetni a karriert a családalapítással.

A tervezet akkor javasolta például, hogy kapjon adókedvezményt, aki gyesről visszatérő nőt foglakoztat, vagy részmunkaidős állást kínál az anyasági támogatásra jogosultaknak, továbbá terjesszék ki a gyest a gyerek hatéves koráig csökkenő mértékben, és 90 napig ne lehessen elbocsátani azt, aki gyesről megy vissza dolgozni. Ez a program is kifulladt, a következő évbe még volt ugyan rá pénz a költségvetésben, de a tervezettnél jóval kevesebb, később még annyi sem. Tavaly már nem kormányzati kezdeményezésre, hanem a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára alakult meg a Népesedési Kerekasztal. Ez a testület a jelenlegi kormánnyal is tárgyal javaslatairól.

Az említett szociálpolitikai intézkedéseken kívül több más megoldást is felvetettek a politikusok az elmúlt években. Ilyen volt például a bevándorlók betelepítése, amely nagy vitákat kavart, vagy az, hogy a szülők választhassák meg, születendő gyerekük fiú legyen-e vagy lány. Utóbbit maguk a szocialista előterjesztők vonták vissza, egyébként az Európa Tanács egyezménye is tiltja.

Az Európai Unió tagországai közül jelentősen csökkent Németország lakóinak száma is. Ott a gyermek 14 hónapos koráig járó szülői pótlékkal, bölcsődék, óvodák építésével igyekeznek megállítani a népesség fogyását, az apák pedig több hónapig otthon maradhatnak gyermekeikkel. Hollandiában és Franciaországban összehangolják a családi és a munkahelyi kötelezettségeket: a hollandoknál a nők 75 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A franciák anyagilag is támogatják az otthoni gyermekgondozást: az állam fizet a nagymamának vagy az arra kiképzett szomszédnak, ha négy órában vigyáz a kicsire, és a cégeknél is vannak gyermekmegőrzők, adókedvezmény fejében.