Martonyi: Magyarországnak nincs konfliktusa Szlovákiával

Martonyi János magyar külügyminiszter a Berliner Zeitungnak adott interjújában leszögezte, hogy Magyarország semmifajta konfliktusban nem áll Szlovákiával. "A két ország között nézetkülönbség van, de nem konfliktus" – válaszolta a politikus a német lap munkatársának, aki a többi között azt tudakolta, hogy miért vitte Magyarország az Európai Bíróság elé Sólyom László akkori köztársasági elnök tavalyi szlovákiai beutazásának megtagadását. A magyar lépés célja az, hogy jogbiztonságot teremtsen – fogalmazott a külügyminiszter, hangoztatva, hogy a nézetkülönbségek rendezésének civilizált módját csakis a jogi út jelentheti. "Tudni akarjuk, vajon a személyek szabad áramlása mindenkire érvényes-e, beleértve az államfőket is" – jelentette ki Martonyi, mindezt fontosnak nevezve az európai jogrend szempontjából.

A Berliner Zeitung újságírója úgy értékelte, hogy felháborodást váltott ki a magyar kormány azzal a törvénnyel, amely kettős állampolgárságot irányoz elő a külföldön élő magyarok számára. Vajon mindezt nem lehetett előre látni? – tette fel a kérdést a lap munkatársa. Válaszában Martonyi hangsúlyozta: valójában csak egy már meglévő törvény apró módosításáról van szó. A szomszédos országokban élő magyarok kivételével már eddig is minden külföldön élő magyar állampolgárságot szerezhetett – jelentette ki a külügyminiszter, és utalt arra, hogy mostantól mindezt már a szomszédos országokban élők is megtehetik. "De hangsúlyozom, mindig is egyéni alapon" – szögezte le a miniszter, hozzátéve, hogy "senkit nem honosítottunk."

Mindezzel összefüggésben Martonyi értetlenségét fejezte ki a felháborodás miatt, amely – mint Szlovákiára utalva kijelentette – csakis egy országban létezik. Nincs felháborodás Romániában – ahol másfél millió magyar él –, és nincs Szerbiában és Horvátországban sem. "Szomszédaink közül csak egy csinált problémát az ügyből, mégpedig olyan stílusban, amelyet diplomáciailag sajátosnak találok" – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, egyben értetlenségének adva hangot amiatt, hogy Szlovákia hirtelen "területi integritásáról" kezdett beszélni.

Martonyi utalt arra is, hogy a trianoni emléknapra vonatkozó, a magyar parlament által elfogadott törvényben emlékezésről és a szomszédokkal való megértésről van szó. A törvény egyetlen szóval sem utal területi kérdésekre. "Mi magyarok ugyanakkor még mindig egy kulturális nemzet vagyunk, függetlenül attól, hogy melyik országban élünk." "Európaiak vagyunk, hiszünk a határok nélküli Európában, hisz mégiscsak Európa integrációjáról van szó" – nyilatkozta a külügyminiszter. A jövő év első felében esedékes magyar uniós elnökség kapcsán Martonyi a legfontosabb feladatnak az integráció további előmozdítását nevezte, és utalt a Duna-menti térség fejlesztési stratégiájának magyar koncepciójára is.

A magyar gazdaság helyzetével kapcsolatos kérdésekre válaszolva a miniszter a többi között hangsúlyozta, hogy a kormány tartani fogja a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt. Az új kormány gazdasági programjának központi elemeként a "növekedésbarát költségvetési fegyelmet" említette, amit a német és az amerikai elképzelések keverékeként jellemzett. Martonyi szerint az európai és a magyar konszolidáció szorosan összefügg egymással.