Fotó: MR/Neubauer RudolfA kormány ragaszkodik a bankadó bevezetéséhez, mert az egy megszorító csomag egyetlen alternatívája – jelentette ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. A tárcavezető szerint az elmúlt négy-öt év megszorító politikája, amely jelentős növekedési és versenyképességi áldozattal járt, nem folytatható.
A Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalások nem megszakadtak, helyesebb a tárgyalási forduló eredménytelen lezárásáról beszélni – mondta Matolcsy.
A miniszter egyetértett azzal a véleménnyel, hogy az unió szigorúbban tárgyal az IMF-nél, ami szerinte annak tulajdonítható, hogy miután az EU huszonhét tagállama közül csak három teljesíti az államháztartási hiánnyal kapcsolatos elvárást, Magyarországot szeretnék példának arra, hogy követve a brüsszeli ajánlásokat teljesíthető a hiány lefaragása. "Családon belül mindig szigorúbbak egymással" – mondta a politikus, aki megjegyezte: az év végére lehet, hogy külön tárgyal majd Magyarország az EU-val.
A bankadóról szólva Matolcsy elmondta, annak részleteiről szerinte még lehet egyeztetni, például arról, hogy két vagy három évig legyen érvényben, de a 2010-es konstrukció már nem változhat. Nem tagadva, hogy a bankadó jár némi növekedési áldozattal, a miniszter szerint egy megszorító csomag jobban visszavetné a magyar gazdaságot. A kormány eddigi intézkedéseinek és a megélénkült külső konjunktúra együttes hatása, hogy miközben korábban a gazdaság 0,4 százalékos csökkenését várták, most már 0,5 százalékos bővülésével lehet számolni 2010-ben.
A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: Magyarország megkezdte a szerkezeti reformokat és azokat folytatni is fogja. "Először a politikai osztályt operálta meg" – utalt az országgyűlési és önkormányzati képviselők számának megfelezésére. A tárcavezető hozzátette: folytatják az adóreformot, és az egész ciklust átfogó, az állami kiadásokat, a bürokrácia csökkentését szolgáló reformcsomagot valósít meg a kormány. Kiemelte azt is, hogy az Orbán-kormány első intézkedéscsomagja 120 milliárd forinttal csökkentette a kiadásokat.
Matolcsy az IMF és az unió által vitatott elképzelésekről szólva kiállt a bedőlt lakáshitelesek megsegítésére kigondolt nemzeti eszközkezelő mellett, s ismételten megerősítette, hogy az állami alkalmazottaknál alkalmazni kívánt kétmillió forintos bérplafon nem érinti a jegybank függetlenségét.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a nemzeti eszközkezelőt a tárgyalásokon szerinte a rossz amerikai tapasztalatok miatt érte kifogás. Magyarországon azonban minimális költségvetési hozzájárulással valósulna meg az eszközkezelő, amire a bankoktól várna pénzt a kormány, s csupán állami garanciával járulna hozzá annak működéséhez. A bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére tervezett intézmény működésének fedezetét pedig az ingatlanok jelentenék, amelyek értéke várhatóan emelkedni fog a jövőben – nyilatkozta a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Matolcsy szerint nincs veszélyben a stabilitás
Hétfőn egy bécsi sajtótájékoztatón is nyilatkozott a magyar nemzetgazdasági miniszter, aki kijelentette, egyáltalán nem került veszélybe a hazai gazdaság stabilitása az IMF delegációjának távozása miatt.
Matolcsy György kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar kormány ellenőrzés alatt tartja a költségvetési egyenleget és elkötelezett a 3,8 százalékos hiánycél mellett. A tárcavezető rámutatott, hogy 2010-ben mindössze három európai uniós tagállamban lesz a hazai össztermék (GDP) három százalékánál kevesebb a hiány. A 3,8 százalékos eredmény ezért kivételesen jónak számít - jelentette ki a miniszter.
Hat-tízszeres terhelés
A Magyar Bankszövetség a kezdetektől fogva vitatja, hogy a 2006 óta fizetendő évi 13 milliárd forinton kívül újabb állami adókivetések terheljék a pénzintézeteket - mondta a Krónikának a szervezet elnöke Erdei Tamás. „Azt kértük és azt vártuk a kormánytól egy olyan mértékű bankadó kerüljön bevezetésre, amely összhangban van az európai gyakorlattal. Ez a magyar tervezett adó körülbelül hat-tízszerese az európai gyakorlatnak, ez mindenféleképp negatív hatást jelent” – mondta a Bankszövetség elnöke.
Erdei Tamás hozzátette, a bankok tudomásul veszik a különadó bevezetését, de a plusztehernek negatív hatásai lesznek a tőke helyzetére a bankok eredményességére, ezáltal veszélybe kerülhet a magyar gazdaság hitelszükségletének a kielégítése veszélybe kerülhet.
Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) három hete távozott elnöke a Népszabadságnak adott interjújában arról beszélt, ha pontosan lehet tudni, hogy mennyi ideig, például egy, két, vagy három évig lesz bankadó, akkor akár lehet nagyon fájdalmas is a mértéke. A volt PSZÁF-elnök szerint akkor a bankok ezt tudomásul vehetik, és ennek tudatában tudnak tervezhetnek a következő évekre.
Orbán Viktor miniszterelnök június 8-án pontosan felvázolta, hogy meddig számolnak a pénzügyi szektort érintő évi 200 milliárd forintos elvonással. „Azt javasoljuk, hogy ezt három évre vezessük be a rendszerbe, és három év alatt vezessük ki abból. Reményeink szerint az alatt a magyar gazdaság növekedésnek tud indulni, és egy ilyen különadó nélkül is képes elérni a céljait. És a három év alatti kivezetésnek a lépéseiről és ütemezéséről pedig szülessen megállapodás a pénzügyi intézményrendszer és a magyar kormány, illetve a magyar parlament között” – mondta még júniusban a miniszterelnök.
Szász Károly, a PSZÁF elnöke a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta: a mostani gazdasági helyzetben szükség van a bankok tehervállalására. Tisztában vannak azzal, hogy ezeket a plusz terheket a magatartási kódex alapján akár átháríthatják az ügyfelekre is, bár ezt a pénzintézetek most nem tervezik. A felügyelet csak akkor jár el a bankokkal szemben, ha úgy terhelik a lakosságot, hogy közben javul a makrogazdasági környezet és az ügyfelek kockázati megítélése.
Meglepő, nem meglepő
A Wall Street Journal elemzése szerint az IMF és az EU meg akarja mutatni, hogy nem tűri a költségvetési lazítást, ám - írja a lap - ez a döntés kihúzza Magyarország alól a nemzetközi védőhálót. A Royal Bank of Scotland egyik, a lapnak nyilatkozó elemzője szerint meglepő és veszélyes, hogy ilyen kemény az IMF, az európai gazdaság ugyanis még törékeny.
Kovács Álmos, az egykori Pénzügyminisztérium volt helyettes-államtitkára szerint viszont nem különleges eset, hogy megszakadnak a tárgyalások az unióval és az IMF-fel szerződött országokkal. A közelmúltban Lettországgal, Ukrajnával, majd Romániával is több olyan tárgyalási sorozat volt, amely után további egyeztetéseket tartottak. A volt szakállamtitkár emlékeztetett arra: Magyarország történetében 1992-ben, illetve 1993-ban Kupa Mihály, illetve Szabó Iván pénzügyminisztersége idején is időlegesen hosszabb-rövidebb időre felfüggesztették az egyeztetéseket az IMF-fel.
Kovács Álmos szerint az azonban kétségtelen, hogy mivel napjainkban jóval nagyobb nyilvánosságot kapnak az ilyen nemzetközi szervezetekkel folytatott tárgyalások, a közvélemény jóval előbb kap információkat a megbeszélések állásáról, minthogy azokat ténylegesen lezárták volna. „Az látszik, hogy a piacok idegesek, ez megmutatkozik a forint árfolyamának elmúlt három napban tapasztalt alakulásában is.”
A volt helyettes-államtitkár szerint a külföldi tárgyalópartnereknek egész pontosan meg kell tudni mondani, hogy az egyes bevételi tételek alakulása milyen döntésektől függően, hogyan fog változni, illetve ugyanezt a kiadásokról is be kell tudni bizonyítani. Valószínűleg arról van szó, hogy főleg a 2011 évet illetően még nincsenek meg a jövő évi költségvetés alapvető döntései, ezért nem zárulhattak le most a tárgyalások – mondta a sikertelen egyeztetésekről a Pénzügyminisztérium egykori munkatársa.
A Telegraph brit lapnak ennél keményebben fogalmazott a Nomura Securities nemzetközi befektetési cég londoni elemzője. Peter Attard Montalto szerint az IMF és az EU a maguk diplomatikus nyelvén közölték, hogy nagyon nem tetszik nekik valami. Hiányolták az irányvonal átláthatóságát, a jegybank függetlenségének tiszteletét hangsúlyozták. „Mikor hallottunk ilyet akármelyik országról is?” – kommentált a londoni elemző.
Madár István, a portfolio.hu szakértője viszont azt mondja, sok pro és kontra érv is van amellett, hogy kell-e aggódnunk. „Ha a kormányzat megnyugtató jelzéseket tud küldeni a piacnak, akkor ez egy ideiglenes minipánik lehet. Ha nem adja jelét annak, hogy az IMF-fel mindenképpen meg szeretne egyezni, akkor lehet, hogy egy kicsit tartósabban számíthatunk ideges hangulatra.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
