Médiatörvény: jövő héten válaszolunk az uniónak

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Az Európai Bizottság médiatörvénnyel kapcsolatos levele alapvetÅ‘en jogharmonizációs kérdéseket vet fel - mondta Kovács Zoltán az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. A kormányzati kommunikációért felelÅ‘s államtitkár közölte: várhatóan a jövÅ‘ hét elejére készül el a válasz és akkor nyilvánosságra hozzák mindkét levelet.

Kovács Zoltán szerint a médiatörvény ügye szerencsére eljutott abba a fázisba, ahol értelmes és konstruktív párbeszédet lehet folytatni, de azért még küzdeni kell azon törekvések ellen, amelyek megpróbálnák ezt a kérdést továbbra is politikai vitaként fenntartani.

Neelie Kroes  médiaügyekben felelÅ‘s uniós biztos, az Európai Bizottság nevében a múlt pénteken küldött a magyar kormánynak levelet, amelyben aggályokat fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy mennyiben felel meg a médiatörvény az uniós jognak, közelebbrÅ‘l és a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló EU-irányelvnek.

Neelie Kroese kifogásolja például a származási ország elvét, vagyis, hogy a törvény a külföldön bejegyzett műsorszolgáltatókra is kiterjed, és vitatja a regisztrációs kötelezettséget is. Sérelmezi továbbá, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye minden audiovizuális médiaszolgáltatóra vonatkozik. Kroes két héten belül várja a magyar kormány válaszát.

Közben Kovács László, az MSZP alelnöke a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy eljárás indulhat Magyarország ellen, ha az Európai Bizottság nem kap kielégítÅ‘ választ a felvetett kérdésekre.

Navracsics: a médiatörvény célja a véleményszabadság erÅ‘sítése volt

"A médiatörvénnyel nem veszélyeztetni, hanem erÅ‘síteni akartuk a véleményszabadságot" - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szerdán Brüsszelben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) elÅ‘tti meghallgatásán.

A szerdai LIBE-meghallgatáson elhangzott olyan képviselÅ‘i felvetés, hogy a magyar törvény - azzal, ahogyan megfogalmazza a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét - korlátozza a véleményszabadság érvényesülését. Válaszában Navracsics kifejtette: magyar felfogás szerint a kiegyensúlyozott tájékoztatás nem jelent veszélyt a véleményszabadságra nézve. A törvény megalkotásakor - tette hozzá - a véleményszabadság erÅ‘sítése volt a cél. Szerinte ha az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar szabályozás túl szélesen fogalmazza meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, és ezzel veszélyezteti a véleményszabadságot, akkor meg fogják találni azt a megfelelÅ‘ szabályozási spektrumot, amely a kiegyensúlyozottság igényét is kielégíti.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar bírói állásfoglalásokban már kiérlelÅ‘dött a kiegyensúlyozott tájékoztatás fogalmi követelményrendszere. Így például - jegyezte meg - a kiegyensúlyozottságot nem minden egyes adás vonatkozásában kell "patikamérlegen méricskélni", hanem a műsorfolyam egésze tekintetében kell vizsgálni.

Egy másik képviselÅ‘i felvetésre, amely a médiahatóság vezetÅ‘jének szerepére vonatkozott, Navracsics Tibor elmondta, hogy a médiatanácsi határozatok ellen bírósághoz lehet fordulni. Kitért arra, hogy a magyar médiatörvény a gyűlöletbeszéd visszaszorítását is célozza.