Fékezhető –e a korrupció akkor, ha csak az úgymond, középszinttel foglakoznak a hatóságok és a politikusi korrupciót homályban hagyják? Farkas Ákos szerint a kérdés nemcsak azért lényeges mert, az ilyen visszaélések felfedezése fontos, hanem azért is, mert a mindenkori korrupciós mintákat is ezek a legfelsőbb rétegek adják. Ha azt látni, hogy egy bizonyos csoportnak, például a politikai elitnek ezen a téren is „többet szabad”, utánozni fogják a hozzáállást – mondta a professzor, aki szerint azonban a folyamat ellentétesen is hat, azaz az uralkodó, befolyásos elit tisztasága és becsületessége is hatással van a társadalomra. A korrupciót megfékezni ezért anélkül lehetetlen, hogy az elit ne mutatna jó példát erkölcsi szempontból, és ne menne át egyfajta megtisztuláson – tette hozzá.
Megtisztulásra van szükség
Farkas Ákos szerint egyébként a több éves, esetleg több évtizeddel ezelőtti zavaros, törvénytelen ügyeket igenis nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ezeknek jó része - jogi értelemben – már elévült. A társadalom megtisztulása érdekében ugyanis a múlt kétes ügyeinek feltárása elengedhetetlen. Jelenleg teher a társadalom számára, hogy azt kell látnia, közéleti szereplők tíz-húsz év után olyan vagyonnal vonulnak nyugalomba, amelynek eredete homályos. Hosszabb megtisztulási folyamatra van tehát szükség, nyugalmasabb gazdasági időszakra, ahhoz, hogy a társadalom is magára kötelezőnek érezze az erkölcsi normákat. Nehéz ugyanis a morális szabályokat betartani akkor, amikor látjuk, hogy sokan ezeket mellőzve gazdagodtak meg – állítja.
Védendőek a tényfeltáró újságírók
A tényfeltáró újságírást és a tényfeltáró újságírókat fokozottan védeni kellene, hiszen a sajtó egy komoly eszköz arra, hogy a hatalmat kontrolálja – mondta Farkas Ákos, aki szerint ma Magyarországon ennek a műfajnak komoly művelői és szellemi műhelyei is vannak, akiknek a munkája különösen fontos volt a rendszerváltás óta elételt időszakban.

Hallgassa meg!


