Eddig több ezer magánszemély adatát vitték be a rendszerbe, amelyhez egyébként már 160 pénzintézet csatlakozott - tájékoztatta a Krónikát a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója. Nagy Róbert elmondta: a készülő nyilvántartásból a bankok októbertől nemcsak a saját ügyfeleik hiteltörténetét ismerhetik meg, így jobban feltérképezhető egy-egy adós hitelképessége. Szerinte ezzel jól járnak azok, akik hitelhez szeretnének jutni, hiszen az eddig ismeretlen adós jó hitelmúlttal rendelkező adóssá válik, így meggyorsulhat a hitelbírálat,sőt, a jó adósok olcsóbban kaphatják a hiteleket.
Jóri András adatvédelmi biztos szerint szó sincs arról, hogy a bankok az ügyfeleik érdekeit helyeznék előtérbe. Szerinte ez a „banki önkény egy megnyilvánulása”, egy megengedhetetlen és kontrollálatlan folyamat, ami jelentősen csorbítja az állampolgárok jogait. A bankok egyébként tavaly kudarcot vallottak, amikor ezzel az ötlettel álltak elő, nem készült ugyanis ilyen törvény, így nem lett kötelező pozitív adóslista. Ezután találták ki, hogy legyen önkéntes az adatgyűjtés, csakhogy itt valódi önkéntességről nem lehet szó - véli az ombudsman. Azt látni, hogy egy gazdasági túlsúlyban lévő szektor ráerőlteti az akaratát az állampolgárokra, úgy formálja a magánszféra határát, ahogy szeretné - fogalmazott Jóri. A biztos ezért azt kezdeményezi, hogy törvényben és pontosan szabályozzák a kérdést, a lista legyen állami kézben, az állam pedig pontosan ellenőrizhesse, hogy azt ki és hogyan kezeli. Jóri emellett indítványozza azt is, hogy a jövőben a BAR-listát se a BISZ Zrt. kezelje, az ugyanis egy banki tulajdonú magáncég. A biztos úgy véli, sürgős állami beavatkozásra van szükség, mert ilyen adatokat nem szabad piaci szereplőkre bízni korlátlanul.
Utolsó frissítés: 2010-06-14 19:19:43

Hallgassa meg!


