Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!A korábbi találgatások után az elmúlt napokban egyértelművé vált, hogy milyen lesz a válság természete, mostanra nyilvánvaló, hogy Európa, az európai gazdaság nagyon nagy bajban van, hosszú, nyolc-tíz évig tartó válságra kell számítani - jelentette ki a kormányfÅ‘ a Kossuth Rádió reggeli műsorában. Orbán Viktor szerint nem is a növekedés megtorpanása a legnagyobb gond, hanem az eladósodás, amit az európai államok nem tudtak megfékezni, arra idén egyedül csak hazánk és Svédország lesz képes.
Látszik, hogy jó néhány tagország már soha nem fogja tudni visszafizetni az adósságát, ahogy kiderült az is, hogy a tagállamok nem képesek összehangolt gazdaságpolitikával felvenni a harcot ezzel a hatalmas adóssággal, ezért egyenként kell küzdeni. Biztosan lesznek, akik elbuknak, de a saját útját járó Magyarország gyÅ‘ztesként kerül majd ki a harcból - hangsúlyozta a kormányfÅ‘.
A görög útra biztosan nem szabad rásodródni - ismételte meg Orbán Viktor -, folytatni kell a már elkezdett munkát. A következÅ‘ hetekben ezért a kormány - az eredeti menetrend szerint újabb, néhány százalékot jelentÅ‘ államadósság-csökkentÅ‘ lépéseket jelent majd be, amelynek forrása továbbra is a nyugdíjrendszer átszervezésébÅ‘l felszabaduló pénz - tette hozzá a kormányfÅ‘, aki abban bízik, hogy a szívós munka nyomán a GDP-arányos államadósság 2012-re 70 százalék alá mehet, a ciklus végére pedig a 60 százalékhoz lesz közelebb.
A magyar növekedés magasabb ma, mint az európai átlag, jó pályán van, nÅ‘ a magyar gazdaság - hangsúlyozta a miniszterelnök, aki nem is a rövid távú költségvetés kezelését mondta a legfontosabbnak, ezt ugyanis „rutinból” megoldja a kormány, hanem az egész magyar gazdaság hosszabb távra tekintÅ‘ megújulását, átszervezését. Ezt a kormányfÅ‘ szerint tovább kell gyorsítani, az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, az önkormányzatok, a gazdasági támogatások rendszerének átszervezése sürgetÅ‘, és ennek során semmiféle pazarlást nem engedhetünk meg magunknak.
A lakossági fogyasztás csökkenésérÅ‘l szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: az országban van munka, a magyar gazdaság jól teljesít, sok családnál több pénz van most, mint egy évvel ezelÅ‘tt, azt azonban, hogy ezt mire költik - vásárolnak, takarékoskodnak, adósságot törlesztek - helyben kell eldönteni, ezek a kérdések nem emelhetÅ‘k a kormányzati gazdaságpolitika rangjára. A kormányfÅ‘ egyébként úgy vélte, az emberek ma többet takarítanak meg, ezt a pénzt pedig mindenképp érdemes lenne valahogy a gazdaság javára fordítani.
Simor András jegybankelnök nemrégiben nyilvánosságra került, a devizahitelesekrÅ‘l szóló kijelentését kommentálva Orbán Viktor azt mondta, ezek a „bankárember” szavai, Å‘k így gondolkodnak, ezért is nem szabad Å‘ket a kormány közelébe engedni, ugyanis soha nem fogják megérteni, mit jelent például az, hogy senkit nem szabad az út szélén hagyni. (A WikiLeaks nevű internetes portálon nyilvánosságra hozott bizalmas távirat szerint Simor András a devizahitelesek megsegítésérÅ‘l az amerikai nagykövetnek azt mondta: nem helyes a segítség, a magyaroknak meg kell tanulniuk helyesen cselekedni.)
Az biztos, hogy a leckét meg kell tanulni, ám ez a bankokra is vonatkozik, nekik is részt kell vállalniuk abból a teherbÅ‘l, amelyet a korábbi, elhibázott devizahitel-politika ma jelent, és éppen ez a veszteségmegosztás lesz az Å‘sz egyik legfontosabb feladata, miközben már működik az árfolyamgát, az otthonvédelmi program is folytatódik, sÅ‘t, új elemekkel bÅ‘vülhet - tette hozzá a 180 percben a kormányfÅ‘.
A szövetségkeresést firtató kérdésre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormányban nincs semmiféle szembenállás a kelet és a nyugat között, a kettÅ‘ ugyanis a globális fejlÅ‘dés legizgalmasabb jelenségeként újfajta módon összekapcsolható, és itt kell megkeresni a magyar érdekeket. A lehetséges partnekek közt a miniszterelnök India és Kína mellett megemlítette Oroszországot is, és hozzátette: szeretné, ha a hatalmas tartalékokkal rendelkezÅ‘ arab és a termelÅ‘ izraeli tÅ‘ke is nagyobb mértékben lenne jelen Magyarországon.
