- A bíró a meglévő tényállásból azt állapította meg, hogy szándékosság ugyan nem állt fenn a vádlottaknál, de gondatlanság igen. Ennek az okát a magam részéről nem fedeztem fel az ítéletben. Ugyancsak nem fedeztem fel annak az elemnek a megállapíthatóságát, hogy bármiféle vagyoni hátránnyal okozati összefüggésben állt volna a vádlotti magatartás. Ezzel pedig el kell számolnia annak, aki bűnösséget megállapít.
A bíró az indoklás alatt többször megemlítette, hogy a szakértők által 17 milliárd forintra becsült kárt nem csak a Postabank volt vezetői okozták, hanem a tulajdonos, vagyis az állam, amely a bankvezetők többszöri kérésére sem emelte a pénzintézet tőkéjét és a Bankfelügyelet, amely elmulasztotta a rendszeres ellenőrzéseket. A bíró kiemelte, hogy Princzék ennek ellenére is 6-7 éven át nyereségessé tették a bankot. A másodfokú bíróság döntése ellen az ügyész súlyosbításért, a védők felmentésért fellebbeztek, így a Postabank-per a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. (Veliczky Judit)
Honnan indult, és meddig tartott a Postabank-ügy?
A Postabank és Takarékpénztár Részvénytársaság 1988. június 28-án 2,2 milliárdos alaptőkével alakult. Hamarosan az ország egyik legkedveltebb pénzintézete lett. A kezdeti sikert elsősorban alapítójának, a Magyar Postának köszönhette, hiszen hálózatán, a postahivatalokon keresztül az országban bárhol elérhető volt. Teltek az évek, és míg a többi kereskedelmi bank átesett az első adós konszolidációján, addig a Postabank akkori vezére, Princz Gábor többször nyilatkozta azt: nálunk minden rendben. Még 1997 elején is arról szóltak az elemzések, hogy a bank toplista élén a Postabank áll. Maci, Nyitnikék, a Négy majdnem öt, Kedves József... - ezek csak címszavak a díjnyertes és közkedvelt reklámokból, amelyeket február végén még dicsért a sajtó.
Aztán ugyanabban az évben, azaz '97 márciusában elszabadult a pokol. Valaki vagy valakik, máig nem derült ki, elterjesztették, hogy nagy baj van a Postabanknál, mindenki vegye ki a pénzét. Nem is kellett több az embereknek, megrohamozták a fiókokat, pénzüket követelve. Princz Gábor cáfolt, a legtöbb bankvezető mögé állt, mégis úgy tűnt, nem jókedvéből dőlt hanyatt a Postabank maci. A sorban állás hamar megszűnt és elkezdődött a vizsgálódás. Az akkor már leváltott vezért egy titkos KEHI-jelentés alapján hűtlen kezeléssel gyanúsították, majd 2003-ban vádat is emeltek ellene. Eközben többszöri tőkeemelés után 1998 decemberében rendkívüli közgyűlésen 152 milliárd forintos tőkeinjekciót kapott a bank. 2000-ben az állam úgy döntött, hogy eladja a Postabankot. Mivel ez akkor nem sikerült, a bank állami tulajdonú részvényeit a Magyar Postának adta át. Rá három évre, 2003-ban az év végén az állam nyilvános eljárásban mégis értékesítette a bank többségi tulajdonát. A pályázaton az Erste Bank nyert 101 milliárd forintos ajánlatával. (Boros Péter)Utolsó frissítés: 2008-01-10 20:16:17
