Fotó: MTI/H. Szabó Sándor – archÃv
Hallgassa meg a Déli krónika összeállítását!
Az épületeken belül jól érezhetÅ‘ volt a reggeli földrengés, a tárgyak, a bútorok viszont nem nagyon mozdultak meg, csak a szekrénysor recsegett egy kicsit. Akik kint voltak az udvaron, azt mondták, hogy nem nagyon vették észre a rengést, sokan a településen lakók közül azt hitték, hogy nagy teherautó ment el a ház elÅ‘tt, és az remegtette meg az épületet.
Az év eleji földrengést, amelynek az epicentruma a közeli Oroszlány térségében volt, jobban lehetett érezni – mondták a Krónika tudósítójának a polgármesteri hivatalban. Az akkori eset után a helyi újságban az önkormányzat tájékoztatást adott ki, hogy ilyen helyzetben mi a teendÅ‘, például hogyan lehet bejelenteni a károkat. HétfÅ‘ délelÅ‘tt még nem keresték meg a hivatalt a lakosok.
A legutóbbi, 4,7-es erÅ‘sségű rengés január végén történt nem messze a mostani helyszíntÅ‘l. A földmozgást Alcsútdobozon, Vértesbogláron és Bodmér térségében is érezték. Az akkori földrengés után több mint háromezer vagyoni kárt jelentettek az érintett ötven kilométeres körzetbÅ‘l. Az egymilliárd forintot meghaladó károk felmérése most kezdÅ‘dik el.
Tóth László szeizmológus szerint nem véletlen, hogy megint ebben a térségben mozdult meg a föld, hiszen Komáromtól a Balatonig ez a terület az ország legveszélyeztetettebb része. A kutató a Krónikának elmondta: átlagosan három-négy 3,8 körüli erÅ‘sségű földrengés fordul elÅ‘ Magyarországon minden évben.
Utórengésre most is lehet számítani, s azt sem lehet biztosan kijelenteni, hogy nem lesz nagyobb rengés ezt követÅ‘en, bár komoly földmozgások, 6–6,5-es erÅ‘sségűek nálunk csak több száz évenként fordulnak elÅ‘. A mai rengést egyébként Oroszlányban is érezték, ahol a januári 4,7-es erÅ‘sségű rengés epicentruma volt.
