Rogán: idő kell, hogy lássuk, működik-e a médiatörvény

Fotó: MTI/Beliczay LászlóFotó: MTI/Beliczay László
A törvény előterjesztője szerint egy évnek el kell telnie ahhoz, hogy kiderüljenek az új rendszer előnyei és hátrányai. Indoklás és mellékletek nélkül 132 oldalas az új médiatörvény: hét fejezet 228 paragrafus. Bírálói szerint túlzottan szigorú, támogatói viszont úgy vélik, végre rendet visz a káoszba.

Az új médiatörvény szigorú tartalom- és határozott piacszabályozást, a közszolgálatiságban racionalizálást és hatékony működést, hatósági kérdésekben pedig átláthatóságot biztosít - ezt mondta az InfoRádiónak adott interjújában Rogán Antal. A Fidesz országgyűlési képviselÅ‘je, a törvény elÅ‘terjesztÅ‘je szerint ahhoz, hogy kiderüljenek az új rendszer elÅ‘nyei és hátrányai, egy évnek kell eltelnie. Rogán Antal ezután elképzelhetÅ‘nek tarja, hogy bizonyos részleteiben még egyszer módosítani kell a médiatörvényt. A puding próbája az evés - tette hozzá a politikus.

Hallgassa meg! Egy hete került a parlament elé az a törvényjavaslat, amely a korábbi médiatörvénnyel ellentétben nemcsak a rádiókat és televíziókat, hanem a nyomtatott sajtót és az internetes hírportálokat is hatósági felügyelet alá vonja. A tervezet szerint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság kizárólag fideszes delegáltakból álló legfÅ‘bb szerve, a Médiatanács lesz hivatott eldönteni, hogy a felügyelt szolgáltatók betartják-e a médiaalkotmányban meghatározott elveket. Többek között azt, hogy kiegyensúlyozottan, sokoldalúan és tényszerűen tájékoztatnak, tiszteletben tartják az alapvetÅ‘ emberi és kisebbségi jogokat, vagy a kiskorúak egészséges fejlÅ‘déséhez fűzÅ‘dÅ‘ jogát.

Az új törvénytervezetben emelkedtek a tétek. Ha a szolgáltatók ismétlÅ‘dÅ‘en és súlyosan vétenek, akkor nagy összegű bírságot, rádió vagy televízió esetében akár a sugárzási jog felfüggesztését is kockáztatják. A törvény indoklásában ugyanakkor az áll, hogy ez csak a legvégsÅ‘ szankció. A jogszabály tiszteletben tartja a fokozatosság és arányosság elvét, ám a bírság lehetséges összege, 25 millió forint, akkora, hogy könnyen csÅ‘dbe juttathatja az érintett médiavállalkozást - mondja Polyák Gábor médiajogász, aki korábban az ORTT elnökjelöltje is volt. Szerinte nem lehet ilyen bírságokat kiszabni a magyar piacon, mert ez a végét jelenti az adott médiumnak.

Rozgonyi Krisztina, az egykori Nemzeti Hírközlési Hatóság utolsó elnöke arra hívja fel a figyelmet, hogy a Médiatanács döntése bíróságon megtámadható ugyan, de a bírságot azonnal kell befizetni, a megtámadásnak nincs halasztó hatálya. Az exelnök emellett a törvényjavaslat alapszemléletét is kritizálja, bár szerinte önmagában az a kérdés, hogy egy hatóság dolga legyen azt mérlegelni, mi minÅ‘sül súlyos jogsértésnek, nem példa nélküli. A legfontosabb kérdés Rozgonyi szerint a jogszabály szemlélete. A legtöbb ország arra az útra lépett, hogy a minél részletesebb, szigorúbb szabályok helyett inkább olyan rendszereket próbál kitalálni, amiben támogatja és elÅ‘segíti, hogy minél több olyan tartalom, szolgáltatás legyen elérhetÅ‘, ami jó az országa kultúrájának, nyelvének. Ezzel szemben ez a jogszabály erÅ‘teljesen egy tiltó, korlátozó szemléletmódot tükröz, a szabályhalmazból azt tudni, hogy mit nem szabad csinálni, de azt, hogy mit igen, már sokkal nehezebb kérdés.


Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu

 

Utolsó frissítés: 2010-11-29 12:43:45








MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > Rogán: idő kell, hogy lássuk, működik-e a médiatörvény >