Fotó: MTI/Soós Lajos
Hallgassa meg!Vádemelést javasol a rendőrség a romagyilkosságok mind a négy gyanúsítottja ellen. Csizner Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda megbízott vezetője sajtótájékoztatón jelentette be, hogy lezárták a nyomozást. A rendőrség szerint az őrizetben levő gyanúsítottak támadtak 2008 júliusától összesen kilenc helyen cigányokra, a bűncselekményekben hatan haltak meg.
Olyan személyi és tárgyi bizonyítékokat szerzett be a rendőrség, amelyek zárt láncot alkotnak, továbbá az elkövetők személyét egyértelműen bizonyítják - fogalmazott Csizner Zoltán. Az NNI tavaly augusztus 21-én nem sokkal hajnali 2 óra után fogta el a gyanúsítottakat egy debreceni szórakozóhelyen. A házkutatás során 1.916 "tétel" bűnjelet foglaltak le, valamint több, az elkövetéshez használt fegyvert. Megtalálták továbbá egyes helyszínek térképvázlatait, az elkövetéshez használt gépkocsit és (az addigra már leszerelt) téli gumikat, az elkövetéskor használt bakancsokat, fényképezőgépeket. A bizonyítékok közé tartoznak az eldobott Molotov-koktélon rögzített DNS-nyomok is.
Ötvenöt embert veszélyeztettek
Csizner Zoltán összesítése szerint a nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló bűncselekmény-sorozatban kilenc helyszínen összesen 78 lövés történt, hét helyszínen összesen tizenegy Molotov-koktélt dobtak el. A nyomozók szerint összesen 55 ember testi épségét veszélyeztették az elkövetők. Az NNI megbízott vezetője hangsúlyozta: a bűncselekmény-sorozat azért is egyedülálló, mert a korábbiakkal ellentétben nem szexuális indíttatású volt, nem anyagi haszonszerzés motiválta a tetteseket, hanem az emberölés volt a céljuk.
A szereposztás
A pontos szereposztás illusztrálására egy bonyolult táblázatot mutattak a Nemzeti Nyomozóiroda munkatársai. A négy gyanúsított közül ketten testvérek. Az NNI szerint K. Árpád és K. István minden helyszínen ott voltak, tőlük származnak a helyszínen talált DNS-minták. Volt olyan helyszín, ahol ketten lőttek, és olyan is, ahol csak egyikük. A nyomozók szerint K. Árpád például 2008-ban Debrecenben egyedül lőtt a menekülttáborra, ahol egy ember sérült meg, ezért most úgy gondolják, ő lehetett az értelmi szerző, és a debreceni lövöldözés a sorozat első állomása. K. István és P. Zsolt szintén több helyszínen lőttek, például Tatárszentgyörgyön az ő fegyvereikből származott a gyilkos lövés. A táblázatból az is kiderült, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda pontosan tudja, melyik helyszínen, kinek a fegyveréből, ki adott le halálos lövéseket. A negyedik gyanúsítottat bűnsegédlettel gyanúsítja az NNI. Cs. István az, aki korábban katonai kiképzést kapott. Ő a rendőrség szerint tudott a gyilkosságokról, de csak a két utolsó helyszínen, Tiszalökön és Kislétán volt jelen, sofőrként.
Az ügyet mindezek alapján vádemelésre küldi a Nemzeti Nyomozóiroda. A K. testvéreket és P. Zsoltot társtettesként, részben 14. életévét be nem töltött személy sérelmére, több emberen elkövetett aljas indokból vagy célból elkövetett emberölés büntettével, Cs. Istvánt pedig előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják a rendőrök.
További három helyszínt terveztek
A térképvázlatok és a nyomozás során összegyűlt adatok azt támasztják alá, hogy a gyanúsítottak más helyszíneken is készültek hasonló bűncselekményekre. Tóth András, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályának vezetője elmondta: Erdőkertes, Kisvárda és Hajdúhadház volt a tervezett célpont.
A lefoglalt bizonyítékok és a gyanúsítottak vallomásai alapján további bűncselekményekre is fény derült: a gyilkosságsorozathoz használt fegyvereket 2008. március 6-án rabolták el egy besenyszögi hivatásos vadásztól, ebben a bűncselekményben K. Árpád, K. István és P. Zsolt vett részt. Az elkövetők éjszaka törtek rá az alvó családra, és szereztek meg hét fegyvert, köztük a gyilkosságokhoz használt hármat. A vadászhoz úgy jutottak el, hogy eladásra hirdette egyik fegyverét. Ebben a támadásban nem sérült meg senki.
Ketten kötődtek szélsőséges szervezethez
Két gyanúsított, K. István és P. Zsolt volt szélsőjobb beállítottságú, mindketten kötődtek szélsőséges szervezethez - mondta Dócs András, a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi főosztályvezetője. A gyanúsítottakról szólva közölte: K. Árpád az ismerősei elmondása szerint csendes, zárkózott személyiség volt, aki nézeteit nem hangoztatta, nem hívta fel magára a figyelmet. K. István köztudottan romaellenes, antiszemita volt és ezt hangoztatta is. Az iskolában magatartási zavarai voltak, és szélsőséges szervezetekhez kötődött. A rendőrség tájékoztatása szerint ez a két szervezet a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, valamint a Vér és Becsület volt. P. Zsolt bűnözői kapcsolatokkal rendelkezett, ő is szélsőjobb beállítottságú volt, romaellenes, és ő is kötődött a két előbb említett szélsőséges szervezethez - mondta.
Nem ismertek be egy gyilkosságot sem
Az elkövetők csak olyan helyszínek vonatkozásában tettek beismerő vallomásokat, ahol nem sérült meg senki - mondta Csizner Zoltán. Az NNI vezetője kifejtette: olyan helyszínek tekintetében kaptak "egyértelmű válaszokat", vagyis beismerő és másokra terhelő vallomásokat, ahol nem sérült meg senki, és nem tudják tagadni, hogy a helyszínen jártak. Azoknál a helyszíneknél, ahol az elkövetés súlyosabb következménnyel járt, vagyis megsérült vagy meghalt valaki, nem vállalják ennek a felelősségét, nem tettek beismerő vallomást - szögezte le.
Egy telefonhívás miatt buktak le
Egyelőre úgy tűnik, más szereplő neve nem merült fel a bűncselekmény-sorozattal kapcsolatban, bár volt egy érdekes telefonhívás, amit a tiszalöki gyilkosság helyszínétől néhány kilométerre kezdeményeztek, ahol a K. testvérek és Cs. István elakadt az autójával a sárban. A Nemzeti Nyomozóiroda nem mondta meg, kiket hívtak, de ez volt az a telefonhívás, amivel a négy gyanúsított lebukott egy éve.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-08-10 10:34:34
