Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg az interjút Pálinkás Józseffel!
Szellemi értelemben újjá kell építeni Magyarországot – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke még vasárnap a Debreceni Egyetem tanévnyitó szenátusi ülésén. Pálinkás József azt mondta, hogy felsőoktatási rendszerünk éppoly zavaros, mint közéletünk más részei. Együtt kell működnünk ahhoz, hogy működő rendszer jöjjön létre – tette hozzá az akadémiai elnök.
„Aztán nézegetik, mi az ördögöt fognak vele csinálni”
Pálinkás József a Kossuth Rádió hétfő reggeli műsorában azt nyilatkozta, hogy a zavaros helyzet megszüntetése szempontjából nem a felsőoktatási intézmények száma a lényeg. Ezzel szemben fontos, hogy a feladatmegosztás világos legyen, ami jelenleg nem mondható el. Manapság egy kisvárosi főiskola éppen olyan feladatokat akar ellátni, mint például a Debreceni Egyetem. Világossá kell tenni Magyarországon, hogy a különböző felsőoktatási intézményeknek mi a feladatuk – mondta Pálinkás József, aki szerint legalább három kategóriába kell a felsőoktatási intézményeket sorolni. A kutatásorientált intézményekből csak néhányra, nagyjából öt-hatra van szükség, a másik kategóriába a gyakorlatorientált képzéseket folytató egyetemek, míg a harmadikba a főiskolák tartoznának, amelyek az egyetemeknél kevésbé elméleti szintű, de ugyancsak gyakorlatorientált oktatást nyújtanak – mondta az Akadémia elnöke.
Manapság azonban nincsenek világosan kijelölve a feladatok az intézmények között, mindenki mindent akar csinálni. Ebből adódik a zűrzavar, amely a finanszírozásra is jellemző. A pályázati rendszer esetlegességei oda vezetnek, hogy például egy olyan intézményhez, amelynek nincs nagy fejlődési lehetősége, felépítenek egy néhány tízezer négyzetméteres épületet, aztán nézegetik, mi az ördögöt fognak vele csinálni – mondta Pálinkás József.
Az MTA elnöke – egyetértve Debrecen polgármesterével, Kósa Lajossal – azt mondta: fontos, hogy a felsőoktatásnak legyen egy elit ligája. Ennek létrejöttén rendkívül sok múlik, hiszen az ehhez tartozó helyeken képeznék azokat a szakembereket, akik kutatásban és fejlesztésben majdan világszínvonalon állnának, illetve az ő tanáraikról már jelen időben is elmondható lenne ez. Az elit intézményekben képzett, PhD-vel, tehát tudományos fokozattal rendelkezők taníthatnának a nem kutatásorientált egyetemeken és főiskolákon is. Az a cél, hogy ne ez utóbbiak akarjanak maguknak összehozni doktori iskolákat, ahol aztán ötven fölötti kollégáiknak tudományos címeket osztogatnak – mondta Pálinkás József. „Azt, hogy legyen egy ilyen kutatásorientált egyetemi státusz, két-három évvel ezelőtt elkezdtem mondani. Nagyon örülök, hogy polgármester úr kiállt emellett az elképzelés mellett a tanévnyitón” – mondta az Akadémia elnöke, aki javaslatát már letette a miniszterelnök asztalára.
Pálinkás rossz ötletnek tartja Hoffman felvetését
Pálinkás József arról az elképzelésről, amelynek lényege, hogy azzal a diplomással, aki külföldre megy dolgozni, vissza kellene fizettetni képzésének költségeit, elutasítóan nyilatkozott. Az ötletet korábban Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára említette. Pálinkás József szerint az ötlet, amelyet már más oktatáspolitikustól is hallott, nem jó, de hozzátette: végig kellene gondolni, hogy a hallgatók hogyan vegyenek részt a felsőoktatási tanulmányaik finanszírozásában.
Az Akadémia elnöke azt mondta, legalább ötven kérdést fel tudna tenni, amelyre szerinte a képzési díj esetleges visszafizetéséről szóló ötlet kitalálói nem tudnának válaszolni. Ha valaki például egy évre elmegy posztdoktori ösztöndíjjal külföldre, akkor fizetnie kell? Hány évig érvényes a visszafizetési kötelezettség? Ha valakit ötvenöt éves korában elbocsátanak, és külföldön talál állást, akkor neki még mindig fizetnie kell az államnak? – sorolta a kérdéseit Pálinkás József.
„Én óvatosabb lennék azzal, hogy ilyen egyszerű megoldásokat próbáljanak áterőltetni” – fogalmazott az Akadémia elnöke. Szerinte végig kell gondolni, hogy a felsőoktatásnak mi a teherbíró képessége, de az ezzel kapcsolatos problémát semmiképpen nem lehet a külföldi munka büntetésével megoldani. A visszafizetési kötelezettség bevezetésével bekövetkezik az a még nagyobb baj, hogy a legtehetségesebb magyar hallgatók külföldi egyetemre fognak járni, mert ott nem kell ilyen szerződést aláírniuk.
Hoffmann Rózsa: a képzés költségeit vissza kell fizetni
Hallgassa meg a Délutáni krónika beszámolóját!
Pálinkás József nyilatkozata inkább a jelen állapotra vonatkozott, de a jövőben feltétlenül szükséges lesz, hogy már a képzés kezdetén tisztázzák a feltételeket a hallgatókkal – mondta a Kossuth Rádiónak Hoffmann Rózsa, aki részt vett a Pedagógusok Szakszervezetének tanévnyitó ülésén. Az oktatásért felelős államtitkár szerint a tisztázandó kérdések közé tartozik, hogy akinek a képzését a közösség fedezi, az fizesse is vissza a költségeket a közösségnek, nem feltétlenül pénzben, hanem legalábbis meghatározott ideig tartó munkában.
A szakszervezeti tájékoztató egyébként a köznevelési törvény koncepciójáról szólt. Az államtitkár utalt rá, hogy a kormány elfogadta a tervezetet, és azt holnap vagy holnapután nyilvánosságra is hozzák. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné azt mondta: a munkaidő elszámolása körül még komoly viták lehetnek. Támogatják az egész napos iskola bevezetését, de ahhoz a személyi és tárgyi feltételeket is biztosítani kell. Érdemben azonban majd akkor szólhatnak hozzá a koncepcióhoz, ha annak végleges szövegét is megkapják.
Hoffmann Rózsa beszámolt arról is, hogy a pedagógus életpályamodellt 2013. szeptember 1-jétől tervezik bevezetni. Az óraszám emelése is csak ezt követően jöhet szóba, addig legfeljebb a munkaidőt szabályozzák majd. Az életpályamodell évente mintegy 160 milliárd forintos többletkiadással jár.
