Sajtószabadság vagy a sajtó szabadossága?

Fotó: Flickr.com/flash.pro

Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!

A jogoknak és a kötelességeknek összhangban, arányban kell állniuk egymással, a sajtóorgánumoknak pontos, hiteles és tényszerű tájékoztatást kell nyújtaniuk ahhoz, hogy az állampolgárok kialakíthassák saját véleményüket, illetve felelÅ‘s döntéseket hozhassanak. Ez a megállapítás volt a felszólalók közös nevezÅ‘je.

A Keresztény Értelmiségi Szövetség elnöke emellett azt is kiemelte, látni kell, mire képes a média, milyen jelentÅ‘s befolyással bír az emberek gondolkodására, világnézetére, általános értékítéletére, vagyis mint negyedik hatalmi ág, súlyos felelÅ‘sséggel bír. Osztie Zoltán arra is felhívta a figyelmet: a média mai viszonyait pontosan jellemzi az a tény, hogy míg az ötmilliós Szlovákiában külön országos katolikus televízió működik, akárcsak Csehországban, addig az ezeréves keresztény Magyarországnak nincs ilyen csatornája.

Szabó Endre, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének korábbi elnöke egy adattal kezdte hozzászólását, azzal, hogy a gyerekek ma több információt szereznek az internetrÅ‘l, mint a televízióból. Ezzel párhuzamosan véleménye szerint megnÅ‘tt a média szerepe is, ugyanakkor a kötelességtudat mintha háttérbe szorulna, a felelÅ‘sség és a kötelesség egyensúlya felbomlott. Úgy vélte, üzleti érdekeknél fogva a szórakoztatás kórosan elÅ‘térbe került, miközben az értékvédÅ‘, érdekérvényesítÅ‘, közösségformáló funkciók viszont jelentÅ‘sen háttérbe szorultak. Miért kellene eltűrnie a szülÅ‘nek, hogy - nevelés, példaadás ide vagy oda - amint kihúzza a lábát hazulról, a gyerek csak bekapcsolja a televíziót, és az ott látható műsorok épp az addig épített értékrendet rombolják le - fogalmazott Szabó.

Nemcsak a sajtószabadságot és a médiumok jogait kell védenie egy felelÅ‘s médiaszabályozásnak, hanem a tájékozódás szabadságát is, amely az állampolgárok joga - hívta fel a figyelmet Pintér Gábor ügyvéd. Hogyan döntsön a polgár a köz dolgaiban, ha nincs meg a döntéshez szükséges információja - tette fel a kérdést. Nem lehet lebecsülni, túlbecsülni annak a kérdésnek a súlyát, mit jelent, mennyire biztosított a tájékozódás szabadsága, ennek középpontjában ugyanis az állampolgár áll, akinek döntésébÅ‘l, szavazatából származik a demokráciában minden hatalom – hangsúlyozta a jogi szakember.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a konkrét szabályozásról szólva elmondta: a jövÅ‘ben a médiaalkotmány és a médiatörvény együttesen szabályozza a nyomtatott, illetve elektronikus sajtó, a hírportálok és a lehívható médiatartalmak működését. A felügyeletet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, illetve a Médiatanács látja el, mindkettÅ‘ független, autonóm szervezet, amelynek döntéseit a bíróság felülvizsgálhatja. Szalai Annamária arra is emlékeztetett, hogy az új médiatörvénybe számos, eddig nem alkalmazott fogalom és szabályozás került, mint például a szólás szabadságának védelme vagy az újságírók jogainak védelme.