Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!Schmitt Pál köztársasági elnök aláírta a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt, amely szerint új struktúrában működnek majd a közmédiumok. A törvénycsomag kedden megjelent a Magyar Közlönyben.
Az Országgyűlés még július 22-én fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a Fidesz-KDNP-frakció tagjainak 244 igen szavazata, valamint az MSZP, a Jobbik és az LMP 72 elutasító voksa mellett.
A törvény értelmében megszűnik a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, amely a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a kormány politikájának végrehajtásában. Önálló hatáskörrel rendelkezÅ‘ szervei az elnök, a Médiatanács, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala. Elnökét - aki miniszteri illetményre és juttatásokra jogosult - a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre, és korlátlan alkalommal újra kinevezhetÅ‘. A hatóság elnökének Szalai Annamáriát nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök, szerdai hatállyal.
A megszűnÅ‘ ORTT közvetlen jogutódja a hatóságon belül létrejövÅ‘ médiatanács lesz, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy; elnökét és négy tagját az Országgyűlés választja kilenc évre.
Az államfÅ‘ által aláírt jogszabály kimondja azt is, hogy a három közmédium és az MTI a jövÅ‘ben zártkörűen működÅ‘ nonprofit részvénytársaság lesz; a négy önálló részvénytársaság - az MR Zrt., az MTV Zrt., a Duna TV Zrt. és az MTI Zrt. - mindegyike a Közszolgálati Közalapítvány tulajdonában levÅ‘ egyszemélyes részvénytársaságként működik. A részvénytársaság ügyvezetését vezérigazgató látja el, az ellenÅ‘rzést közös FelügyelÅ‘ Bizottság végzi.
A médiatörvény módosítása csak Å‘sszel lép hatályba
Az államfÅ‘ által aláírt jogszabály azon része, amely a médiatörvényt módosítja, nem a kihirdetést követÅ‘ napon, hanem csak szeptember 6-án lép hatályba. Az ebbe a körbe tartozó passzusok létrehozzák ugyan az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódjaként létrejövÅ‘ Médiatanácsot, de a testület felállításához parlamenti döntés kell.
A Médiatanács elnökét és négy tagját ugyanis az Országgyűlés - a jelenlévÅ‘ parlamenti képviselÅ‘k kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a kinevezés tényével és idÅ‘pontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye 60 százalékának megfelelÅ‘ mértékű tiszteletdíjban részesül. A tanács tagja a közigazgatási államtitkár illetménye 75 százalékának megfelelÅ‘ mértékű tiszteletdíjat kap.
A Médiatanács tagjait jelölÅ‘ eseti bizottság felállításáról szóló határozati javaslatról az Országgyűlés már lefolytatta a vitát, az elÅ‘terjesztés jelenleg zárószavazásra vár. Mivel a parlament várhatóan szeptember 13-án tartja az Å‘szi ülésszak elsÅ‘ ülését, így errÅ‘l ekkor szavazhatnak leghamarabb.
Ugyancsak szeptember 6-án lép hatályba a törvény azon része, amely rögzíti, hogy az Országgyűlés határozatban létrehozza a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból a Közszolgálati Közalapítványt, amely átveszi a megszűnÅ‘ testületek vagyonát. E határozat szintén a parlament elÅ‘tt van, és zárószavazásra vár, így tehát a Ház arról is leghamarabb szeptember közepén dönthet.
Az ellenzéki pártok Alkotmánybíróságra mennek
A szocialista párt az Alkotmánybírósághoz fordul, és utólagos normakontrollt kér a köztársasági elnök által kedden aláírt, a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályról.
Mandur László, az MSZP országgyűlési képviselÅ‘je az MTI-nek kedden elmondta: sajnálatosnak találják, hogy a köztársasági elnök hazai és nemzetközi szervezetek felvetése ellenére aláírta a törvényt, és nem kért elÅ‘zetes normakontrollt.
Az ellenzéki politikus hozzátette: több alkotmánybírósági állásfoglalásra hivatkozva támadják meg a törvényt a testületnél, mert az veszélyezteti a sajtó szabadságát. Úgy vélekedett, a törvény elfogadásával a kormányzat direkt és indirekt módon is valós befolyást tud gyakorolni a közmédiumok és azok műsorpolitikájának irányítására.
Az Alkotmánybírósághoz fordul a köztársasági elnök által aláírt médiacsomag ügyében az LMP is - közölte a párt frakcióvezetÅ‘-helyettese kedden. Karácsony Gergely azt mondta, hogy véleményük szerint a csomag sérti többi között az alkotmány 61., a sajtó- és véleményszabadságról szó paragrafusát. Más, az alkotmányt sértÅ‘ pontokat is találtak a csomagban - tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti szavazáskor pártja 21 módosító indítványt nyújtott be, amelyekkel az alkotmányossági problémákat akarták orvosolni, de a Ház ezek közül egyet sem fogadott el.
A Jobbik szintén megkeresi az Alkotmánybíróságot a köztársasági elnök által aláírt médiacsomag ügyében - közölte Novák ElÅ‘d, a párt alelnöke. Azt mondta, elvárták volna, hogy az államfÅ‘ elÅ‘zetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól. Az országgyűlési képviselÅ‘ úgy fogalmazott: Schmitt Pál "pártcélokat szolgál".
A törvénymódosítás miatt közös szakszervezeti fórum létrehozását kezdeményezik egyes, a közmédiumokban működÅ‘ munkavállalói érdekképviseletek. Tanácskozásukon nyilatkozatot fogadtak el, amely kifogásolja, hogy a médiát érintÅ‘ javaslatok elfogadása elÅ‘tt nem volt társadalmi, szakmai és szakszervezeti egyeztetés. Ezen kívül felszólítják a kormányt, hogy tárgyaljon a közszolgálati médiumoknál dolgozók érdekképviseleteivel.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissÃtés: 2010-08-11 10:12:33
