MR - 2010.10.24. 09:27
Schmitt Pál köztársasági elnök szerint minden európai normát alulmúlt az, ami 2006. október 23-án történt. Az államfÅ‘ a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjújában kiemelte azt is: a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetjük 1956. október 23-át.
A köztársasági elnök elmondta: meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án éppen egy edzésrÅ‘l ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon, de amikor látta, hogy mennek a Parlament felé jobbnak látta megfordulni és hazamenni. Hozzátette: neki a megbeszélt idÅ‘pontra mindig otthon kellett lenni, hiszen még kisfiú volt, s úgy is kezelték a szülei.
Arra a kérdésre, hogy mennyire tartja fontosnak, hogy tisztázódjon, mi is történt 2006. október 23-án, azt felelte: a kormány, a parlament és az igazságszolgáltatás is "végzi a dolgát" ebben az ügyben. Ami akkor történt, az minden európai normát alulmúlt, hiszen akkor a rendÅ‘rök éppen azokat támadták meg brutálisan, akik a forradalom ötvenéves évfordulójára akartak akkor emlékezni - jelentette ki, majd hozzátette: még mindig nincsenek teljesen kárpótolva a sérültek. Véleménye szerint a teljes elégtétel az emberek számára az lehet, hogy ismét békében, nyugodtan, méltóságteljesen ünnepelhetik 1956. október 23-át.
Schmitt Pál az interjúban szólt a magyarországi uniós elnökség egyik célkitűzésérÅ‘l, a Duna-stratégiáról is. Mint mondta, ez a terv 11 országot fűz össze, és a terv nemcsak magában a Dunában, hanem egyebek közt a környezet védelmében, a fenntartható fejlÅ‘désben, az ivóvíz minÅ‘ségében is gondolkodik. A vörösiszap-katasztrófa kapcsán rádöbbentünk, hogy milyen idÅ‘zített bombák vannak körülöttünk - hangsúlyozta a környezet védelmének egy másik aktuális kérdésére is kitérve.
Az államfÅ‘ közölte: nagyra becsüli a kormány határozottságát abban, hogy hogyan kezeli Magyarország súlyos eladósodottságát. A kormány azt képviseli, hogy lyukakat ne tömködjünk, újabb hiteleket ne vegyünk fel csak azért, hogy hiteleket tudjunk visszafizetni, hanem teremtsük meg azt a feltételrendszert, amelynek hatására a növekedés beindulhat - fogalmazott. "Mindennek az alfája és az omegája az, hogy tudjunk munkahelyeket teremteni" - tette hozzá. Mint rámutatott, a kormány azok válláról vesz le terheket, akik az embereknek kenyeret adnak: a kis- és középvállalkozásokról. Úgy látja, a törvények "kellÅ‘ felelÅ‘sséggel" születnek a parlamentben – mondta el.
Az államfÅ‘ közölte: határon túli látogatásai egyfajta szimbolikát hordoznak magukban, annak jelzései, hogy két szomszédos nép a legmagasabb szinten is ápolja a jó kapcsolatot. Példaként említette meg, hogy Romániával alapvetÅ‘ érdeke Magyarországnak a jó kapcsolat, hiszen a két ország földrajzilag, fizikailag és mindenféleképpen egymásra van utalva.
Arra az újságírói kérdésre, hogy milyen remény van a székely autonómiára, az államfÅ‘ azt válaszolta: romániai útja során Traian Basescu elnöknek szóba hozta a magyarság helyzetét, az anyanyelven történÅ‘ oktatás kérdését, a Duna-stratégiát és az autonómia kérdését is. Az államfÅ‘ közölte: máshol is van autonómia, nem elszakadást akarunk, hiszen ezen már messze túl vagyunk, hanem az önrendelkezésnek egy elérhetÅ‘ legmagasabb fokát. Ezt részben felülrÅ‘l, tárgyalások után kell kérni, részben pedig az összefogás, az erÅ‘ mutatása révén alulról kell kiharcolni - mondta. "A nyelvünk a nemzeti összetartozásunk legfontosabb eleme, a magyar identitás része, ezt valahol megtiltani, az sokkal jobban fáj, mintha bármit megtiltanának nekünk" - hangsúlyozta az államfÅ‘ a szlovák nyelvtörvényre utalva.
Schmitt Pál szerint Magyarország abban érdekelt, hogy minden vele szomszédos ország az Európai Unióhoz tartozzon, lépjen be a NATO-ba, és ez a sokat szenvedett térség is a béke, a demokrácia és az együttműködés övezete legyen. Hozzátette: ilyen szempontból Magyarországnak segítenie kell, hogy Szerbia is az unió tagja lehessen, de "nekünk is lesz kérésünk, talán éppen az autonómia kérdése vetÅ‘dik fel az ott élÅ‘ magyarok részére".
Beszélt arról is, hogy az emberek becsben tartják, ha a köztársaság elsÅ‘ embere valahol jelen van. Mint mondta, "a lelkesedés viszi", ezért igyekszik minél több emberrel találkozni.
