Schmitt Pál: a következő lépés a szavazati jog megadása lehet

Fotó: MTI/Nándorfi Máté

Hallgassa meg a Schmitt Pál köztársasági elnökkel készült interjút!

Az államfÅ‘ szerint az új alkotmány megszületése a végleges rendszerváltozás, hiszen az eddigi, több sebbÅ‘l vérzÅ‘ alkotmányban nagyon sok minden ideiglenes volt, kezdve az évszámtól egészen a köztársasági elnökig, aki azt aláírta, nem véletlen, hogy több mint ezer alkotmánybírósági állásfoglalás született. Schmitt Pál úgy vélte, a mögöttünk lévÅ‘ húsz évvel és a régi alkotmánnyal lezárult egy folyamat, a 2012. január 1-jével hatályba lépÅ‘ közérthetÅ‘, korszerű, nemzeti és európai alaptörvénnyel így a magyar történelem egy új fejezete kezdÅ‘dhet, az új alaptörvényre épülÅ‘ sarkalatos törvényekkel együtt pedig kiteljesedhet a demokrácia.

Schmitt Pál köztársasági elnök Fotók:MTI/Nándorfi Máté

Az alkotmány egy része (hatalmi ágak, döntéshozó rendszerek, a különbözÅ‘ berendezkedések) nagyon bonyolult, igazából csak a szakemberek érthetik, de nagyon sok olyan eleme van, ami a hétköznapi embert is érinti, és ezeket mindenkinek el is kell olvasnia - emelte ki a köztársasági elnök. Az alaptörvény garantálja ugyanis az emberi méltóságukat, a munkához, a tanuláshoz való jogot, azt, hogy a családok megfelelÅ‘ megbecsülést, védelmet kapnak-e, vagy, hogy anyanyelvünk megfelelÅ‘ védelemben részesül-e, de benne van a következÅ‘ generációért történÅ‘ felelÅ‘sségvállalás, a természet védelme, és még nagyon sok olyan dolog, amit az emberek a saját bÅ‘rükön éreznek – tette hozzá Schmitt Pál.

Egy ilyen alaptörvény persze értelemszerűen nem bonthatja ki a részleteket, erre szolgálnak majd a sarkalatos törvények, amelyek a mindenkori parlament kétharmados többségének támogatását igénylik – mondta a köztársasági elnök, aki üdvözölte, hogy ebben a munkában - legalábbis az elsÅ‘ nyilatkozatok szerint - már az ellenzéki pártok is részt kívánnak majd venni. Ha azonban most sem lesznek ott, azt majd a saját választópolgáraikkal kell elintézniük - tette hozzá Schmitt Pál, hangsúlyozva, hogy az alkotmányozás során minden frakció vezetÅ‘jét nyomatékosan kérte, vegyenek részt a munkában, különösen pedig a végszavazásban. Ezt akkor nem tették meg, most azonban úgy tűnik, bekapcsolódnak majd, szavaikra pedig alázattal kell majd figyelni, mert azokban sok értékes gondolat adódhat.

Európában a kétharmados felhatalmazás példa nélküli, ám ez a lehetÅ‘ség mellett komoly felelÅ‘sséget is ró azokra, akik ezt megkapták, és különleges helyzetet teremt azok számára is, akiknek az egyharmad jutott - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Ezzel a helyzettel nem visszaélni, hanem élni kell, ahogyan ezt az alaptörvény is jól példázza. Schmitt Pál szerint egy pillanatig nem volt alkotmányozási kényszer, attól a pillanattól megvolt azonban az alkotmányos elvárás, ahogyan egy éve megszületett a választás végeredménye.

Schmitt Pál köztársasági elnök és Kiss Gábor István szerkesztÅ‘ az MR1-Kossuth 180 perc című műsorának felvételén

Az alkotmány egyik legfontosabb újdonsága, hogy felelÅ‘sséget vállal a határon túl élÅ‘ magyarokért, de ez a szándék már az elsÅ‘ törvények megalkotásánál megmutatkozott – hangsúlyozta a köztársasági elnök. A parlament az elsÅ‘k között fogadta el a kettÅ‘s állampolgárságról szóló törvényt, deklarálta a nemzeti együvé tartozás napját, és egy manifesztációt fogadott el a nemzet egységérÅ‘l. Természetes ezek után, hogy az alkotmányban is visszaköszön a felelÅ‘sség, a kiállás minden magyar emberért – mondta Schmitt Pál, aki úgy vélte: a következÅ‘ lépés egy újabb sarkalatos törvény lehet a választójog megadásáról. Én magam szívesen látnám, ha választójogot kapnának a határon túli, saját elhatározásukból állampolgárságot kérÅ‘ magyar testvéreink, hiszen nehezen tudok elképzelni kétféle állampolgárságot. Csak egyféle van, egy magyar állampolgárság, és akkor a jogok mindenki számára vonatkoznak - fogalmazott a 180 percben a köztársasági elnök.

Az alkotmányban nagy hangsúlyt kap a testi-lelki egészséghez fűzÅ‘dÅ‘ alapjog, amelyet azonban meg is kell tölteni tartalommal –hangsúlyozta az államfÅ‘. Nagyon fontos, hogy minden magyar gyerek minél többet sportoljon, amihez meg kell teremteni a személyi, a technikai, a létesítményi feltételeket is, de a jövÅ‘ nemzedék szempontjából legalább ennyire hangsúlyos az egészséges ivóvíz, a talaj, a környezet, a fenntartható fejlÅ‘dés, ami szintén kiemelt szerepet kapott az alaptörvényben, és azok is jó néven veszik, akik magából az alkotási folyamatból kimaradtak – tette hozzá Schmitt Pál.

Magyarország uniós elnökségérÅ‘l az államfÅ‘ azt mondta, idÅ‘arányosan jól állunk, a félidÅ‘rÅ‘l beszámoltunk, és az európai döntéshozók is úgy ítélik meg, jól képviseljük az 500 milliós európai családot, soros elnökségünket kellÅ‘ alázattal viseljük és végezzük. Miközben pedig stratégiai kérdéseket tettünk le az asztalra (Duna-stratégia, romastratégia, a balkáni bÅ‘vítés, a kelet-európai partnerség kérdése), az unió megítélése szerint jól kezeltük a váratlanul elénk került feladatokat, a csúcspontjára ért demokratizálódási folyamatokat az arab országokban, illetve a Japánban bekövetkezett katasztrófát is – hangsúlyozta az államfÅ‘ a 180 percben.