Schmitt Pál is elmondja véleményét az alaptörvényről

Fotó: MTI/Koszticsák SzilárdFotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hétfőn szavaz a parlament az alkotmány-javaslathoz benyújtott módosító indítványokról, és a mai ülésen mondja el véleményét a készülő alaptörvényről Schmitt Pál köztársasági elnök. Az államfő beszéde után Kövér László fideszes házelnök előterjesztői zárszavára kerülhet sor. A képviselők a közjogi méltóságok felszólalásai után a kormánypárti alkotmány-javaslathoz benyújtott több mint 150 módosító javaslatról szavaznak.

 Hallgassa meg!

A parlamenti vitától eddig távol maradó MSZP és LMP várhatóan a határozathozatalokban sem vesz részt. Az elÅ‘terjesztÅ‘ által támogatott indítványok között nincs jobbikos, illetve a parlament elé benyújtott másik alkotmánytervezetet jegyzÅ‘ független Szili Katalin javaslatai sem kerültek ebbe a körbe. Mindössze a szintén független Ivády Gábor elképzelése szerepel a támogatotti sorban: az, hogy a népuralom kritériumai közé az igazságos ügyintézés is kerüljön be.

A szavazáson feltételezhetÅ‘en támogatást kaphat az önvédelemhez való jog, valamint a ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés lehetÅ‘ségének alaptörvénybe foglalása. Szintén alkotmányos erÅ‘re emelkedhet az a bírósági vezetÅ‘k körében felháborodást keltÅ‘ javaslat, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötné a bírák szolgálati jogviszonyát.

A kormánypártok által támogatott elÅ‘terjesztések alapján ugyanakkor az új alaptörvényben nem szerepel majd például a kiskorúak után járó szavazati jog, illetve az eredeti tervekkel ellentétben nem tüntetik fel az igennel szavazó képviselÅ‘k nevét. Már biztosan nem szavaznak Lázár János azon indítványáról, amely szerint az alkotmánybíróknak a jövÅ‘ben az úgynevezett történelmi alkotmány alapján kellett volna döntéseket hozniuk.

Az Alkotmánybíróság létszáma 11-rÅ‘l 15-re bÅ‘vülhet. Vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket. Bekerül az is az alaptörvénybe, hogy a testület jogköre akkor állnak teljes körűen helyre, ha a bruttó nemzeti össztermék, azaz a GDP ötven százaléka alatt van az államadósság mértéke. A jegybank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, amennyiben elfogadják az új alkotmányt. Ezen kívül lehetÅ‘ség lesz több éves költségvetés elfogadására is.

Ugyancsak ma születhet döntés a fideszes Gulyás Gergely azon elÅ‘terjesztésérÅ‘l, amely alapján az új alaptörvény kihirdetésében annak címe és kihirdetési dátuma szerepelhet. Az Országgyűlés az új alkotmány április 18-ára tervezett elfogadásáig nem tárgyal más elÅ‘terjesztéseket.
 

Utolsó frissítés: 2011-04-11 15:18:30




MR1 Kossuth Radio> Hírek > Itthon > Schmitt Pál is elmondja véleményét az alaptörvényről >