Fotó: MR/Visy László
Hallgassa meg!
– Jelenleg hány magyar magyar katona szolgál Afganisztánban?
– Kicsit több mint négyszáz katonánk van Afganisztánban. Többségük, körülbelül 240 katona a baglani tartományi újjáépítési csoportban szolgál, a többiek pedig kisebb-nagyobb alakulatokban szerte az országban. Egy részük ugyancsak Baglan tartományban, egy részük Kabulban, és vannak, akik Vardak tartományban.
– Vannak olyan magyar katonák, akik akár harci feladatokban is részt vehetnek szükség esetén, vagy részt is vesznek?
– Igen, vannak ilyen katonáink. A kiképzÅ‘ misszió tagjai, akik ugyancsak Baglan tartományban egy afgán zászlóaljat képeznek ki, ha harcra kerül sor, velük együtt harcolnak is.
– Volt erre példa az elmúlt években?
– Volt. Azóta már egy könyv is megjelent errÅ‘l.
– Lehetséges, hogy belátható idÅ‘n belül kevesebb magyar katona szolgál majd Afganisztánban? Az amerikai katonák kivonásával a magyar katonák létszáma is csökkenhet?
– Igen, egészen biztosan csökkenni fog. Hogy pontosan mikortól és milyen mértékben, még nem lehet tudni. Többek között erre vonatkozik majd a Németh Zsolt által említett középtávú stratégia is. A legnagyobb csökkentés akkor várható, amikor Baglan tartományt átadjuk az afgán kormánynak.
– A tervek szerint mikor kell átadni?
– Ebben a pillanatban nincsenek tervek erre. Félévente dÅ‘l el, hogy éppen melyik tartományokat veszi át az afgán kormány. Júliusban fogja átvenni az elsÅ‘ hét körzetet, ezek között van tartomány, és van város is. A következÅ‘ ilyen átvétel valamikor év vége felé várható. De egyelÅ‘re ebben nincs benne Baglan tartomány, illetve nem is számítunk arra, hogy idén benne lenne.
– Németh Zsolt azt mondta, hogy együtt mentünk be, együtt is jövünk ki az amerikai katonákkal. Csakhogy az amerikai elképzelések szerint állandó amerikai támaszpontok működnek majd 2014 után is Afganisztánban. Ez azt jelenti, hogy 2014 után is maradnak magyar katonák az országban?
– Ez még nagyon messze van, nagyon sok mindentÅ‘l függ. PRT-vel nem maradunk 2014 után, mert 2014 végéig az afgán kormánynak az összes tartományt át kell vennie. Nagyon valószínű, hogy valamilyen módon ott maradunk, vélhetÅ‘en kiképzÅ‘kkel. Éppen most döntött az NATO arról, hogy egy úgynevezett jogállamiságot segítÅ‘ missziót is indít. Ez nagyon limitált feladatrendszerű misszió lesz, ott is elképzelhetÅ‘, hogy tudunk valamivel segíteni.
– Az afganisztáni szerepvállalás középtávú stratégiája most készül, nyilván most összegzik a lehetséges feladatokat. Milyen feladatok jöhetnek szóba a továbbiakban?
– Tulajdonképpen azokat folytathatjuk, amelyeket most csinálunk: egyfelÅ‘l mentorálást vállalhatunk, másfelÅ‘l a kiképzésben, harmadrészt az újjáépítésben tudunk segíteni. Ez leginkább civil feladat, itt a katonáknak csak kisegítÅ‘ szerepük van, és ebben az új misszióban a jogállamiságot tudjuk elÅ‘segíteni.
– Ebben milyen eredményeket értünk el eddig? A biztonság egyrészt instabil, ugyanakkor mégiscsak folyamatosan vannak újabb és újabb afgán rendÅ‘rök.
– Afgán rendÅ‘rök is vannak, és az afgán hadsereg is egyre erÅ‘sebb.
– Mondhatjuk, hogy erÅ‘sebb, képes önállóan is ellátni belátható idÅ‘n belül a feladatait akár az afgán hadsereg, akár a rendÅ‘rség?
– Igen, mondhatjuk. Nem csak létszámban fejlÅ‘dnek határozottan, hanem már önállóan is tudnak műveleteket végrehajtani. A harctéri parancsnokok azt mondják egybehangzóan, hogy az afgán katonák nagyon jó katonák. Most már a vezetési rendszerük is olyan, hogy képesek önállóan is műveleteket végrehajtani, és egyre inkább az a cél, hogy ha közösen hajtanak végre műveletet az ICEF-erÅ‘kkel, az afgán katonák legyenek vezetÅ‘ szerepben.
– A magyar katonák biztonságát hogyan jellemezné?
– Baglan tatomány biztonsági helyzete az elmúlt két évben határozottan romlott, de itt még mindig sokkal jobb színvonalon áll a biztonság, mint mondjuk a déli tartományokban.
– Ez nem romolhat tovább, ha az amerikai katonák kivonása megkezdÅ‘dik?
– Baglanban, illetve északon viszonylag kevés amerikai katona szolgál, és a kivonás minden bizonnyal a déli tartományokban fog megkezdÅ‘dni. Nem számítok arra, hogy ez negatívan befolyásolná Baglan, illetve az északi tartományok biztonsági színvonalát, vagy a magyar katonák biztonságát.
– Ha jól tudom, 2012-ig szól a kabuli reptér felügyelete. Ha újra felkérnek minket, tudjuk vállalni?
– Az elmúlt fél évben láttuk el a baglani repülÅ‘tér felügyeletét. Ebben a pillanatban már nem mi végezzük, de a jövÅ‘ben, úgy hírlik, szeretnének minket visszahívni, hogy vegyük át egy egész évre a kabuli reptér felügyeletét.
– Mert mi jobbak voltunk?
– Mert mi jók voltunk. Nem mondanám, hogy jobbak, mi kifejezetten jók voltunk. Ebben a kérdésben a döntés még nem született meg, elképzelhetÅ‘, hogy vissza fogunk menni. Természetesen egy ilyen hatvan-hetven fÅ‘s misszió nem kevés pénzbe kerül. Nyilván ezt is figyelembe kell venni a döntés megszületésekor.
