Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!A vész kitört – Vörösmarty Mihályt idézte Sólyom László volt köztársasági elnök a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pódiumbeszélgetésén. Ezzel a parlament ma délelőtti döntéseire utalt. Azt mondta, hogy bár a parlament az eredeti terveknél szelídebben korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét, számára ez a megoldás sem fogadható el. Sólyom László megdicsérte az alkotmányosságot védő értelmiséget és megkülönböztette tőlük a hiteltelen bírálókat, akik ezt az ügyet politikai haláltáncuk eszközéül használták fel.
A volt államfő azt mondta, hogy egyetért Jakab András alkotmányjogász véleményével, aki szerint most védtelenül marad a tulajdonjog. Ő maga azonban leginkább azt nehezményezi, hogy mostantól a költségvetési tárgyú törvényeknél az Alkotmánybíróság megállapíthatja ugyan egy törvény alkotmányellenességét, de azt nem semmisítheti meg. Úgy fogalmazott: így most deklaráltan alkotmányellenes törvényeket kell majd követnünk.
A volt köztársasági elnök kijelentette: a törvényhozó mostantól következmények nélkül túlléphet az alkotmányon. Ezen az úton – mondta Sólyom László – az Alkotmánybíróság megszűnik alkotmánybíróság lenni, és „ezen a lejtőn nehéz megállni”. Azt is mondta, hogy azok a javaslatok, hogy a kétharmados törvényekről ne döntsön az Alkotmánybíróság, már felmerültek, méghozzá a kerekasztalnál az MSZMP javaslataiként annakidején. Kijelentette: kell egy új alkotmány, ennek azonban a mostani hatályos dokumentumra kell épülnie. A hatályos alkotmány becsmérlése pedig szerinte káros.
Salamon: nemcsak szimbolikus céllal van szükség új alkotmányra
Nemcsak szimbolikus céllal és a legitimitás megteremtése miatt lenne szükség az új alkotmányra, hanem azért is, mert itt az ideje, hogy levonjuk az elmúlt húsz év tapasztalatait - mondta Salamon László, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke az
alkotmányozásról szóló pódiumbeszélgetésen.
Salamon László szerint "mindenképpen" meg kell szabadítani az alkotmányt a sztálini időkre emlékeztető 1949-es évszámtól. Arról is beszélt, hogy az alaptörvény legitimitása sem tökéletes, még akkor sem, ha azt a gyakorlat az elmúlt két évtizedben legitimálta. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem a régi alkotmány sztálinista, s bár kétségtelenül toldozott-foldozott, de vannak átveendő értékek benne, amelyek kontinuitást kell hogy képezzenek. Jelezte, az alaptörvény, amikor 20 éve - az ő részvételével is - kidolgozták, még vállalható volt, ám akkor nem figyeltek arra, hogy a közösségi értékek - mint például a család, a nemzet és a közösségi javak védelme - megfelelő szinten jelenjenek meg abban. Salamon László szerint "kisebb" alkotmányra lenne szükség annak érdekében, hogy ne kelljen mindig módosítgatni a részletszabályok miatt.
A politikus szerint vannak kérdések, amelyek újragondolásra érdemesek, ilyennek említette többek között Gyurcsány Ferenc balatönőszödi beszédéhez fűződve a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét, az Országgyűlés leválthatatlanságát, a kormány elmozdíthatatlanságát. Ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy bár szerencsétlen, hogy a napi politikával összefüggésben került napirendre az Alkotmánybíróság kérdése, de, mint fogalmazott, álláspontja szerint a testület sem tartozik az érinthetetlen tabuk közé.
Salamon László kitért arra is, hogy attól még, hogy jövő tavaszra elfogadhatják az új alkotmányt, az nem jelenti a tágabb alkotmányozási folyamat végét. Példaként említette, hogy ha helyt adnak annak az általa is támogatott elképzelésnek, hogy kétkamarás lesz a parlament, azt sem lehet csak 2014-ben hatályba léptetni.
A kerekasztal-beszélgetésen megszólaló jogászok lényegében egyetértettek abban, hogy az 1949. évi alaptörvényen formailag és szerkezetileg indokolt lehet változtatni, ám annak tartalmára és értékeire kellene építeni az újat.
Kövessen minket a Twitteren is: twitter: com/mr1hu
Utolsó frissítés: 2010-11-11 11:55:43
