Fotó: MR/Neubauer Rudolf
Hallgassa meg!A többségi demokráciát is köti az alkotmány – jelentette ki az Alkotmány-alkotmányosság című konferencia nyitó elÅ‘adásán a volt államfÅ‘, aki szerint a hazai alkotmányos hagyomány az új alkotmányszöveget is alakítani fogja, "ez a hagyomány elnémíthatatlan".
Az alkotmányjogászoknak becsületbeli kötelességük kifejteni szakmai véleményüket, amikor készül az új alkotmány – mondta Sólyom László, megismételve korábbi álláspontját, miszerint nincs alkotmányozási kényszer, „nincs mi ellen alkotmányozni”. A meglévÅ‘ alkotmány folyamatos módosítása kapcsán az elÅ‘zÅ‘ köztársasági elnök arról beszélt: nemcsak a tisztesség éri meg hosszú távon, hanem az alkotmányosság is.
Sólyom szerint tényszerűen nem igaz az új alkotmányozást kísérÅ‘ érvrendszer, amely a hatályos alkotmányt leértékeli, alkalmatlannak minÅ‘síti. „Nem tudtak egyetlen olyan régi szabályt azonosítani, amely az újnak az útjába állna” – fogalmazott.
Az alkotmányozást elhatározó parlamenti többség kommunikációja a megalkotandó és a hatályos alkotmány totális szembeállítására épül, de ezt az ellentétet mesterségesen konstruálják – mondta. A tervezett – és Sólyom László szerint lehetséges – újításokhoz ugyanis nincs szükség a hatályos alkotmány negatív megítélésére, "sztálinista maradványnak minÅ‘sítésére". Sólyom László hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányos berendezkedés és a működÅ‘ alkotmányosság megbecsülést szerzett az országnak, és döntÅ‘ szerepe volt abban, ahogy Európa egyenrangú partnerként visszafogadta Magyarországot.
A volt államfÅ‘ kifejtette: ragaszkodik az Alkotmánybíróság teljes hatásköréhez. Legyen törvények feletti kontrollja, és megsemmisíthessen jogszabályokat. Enélkül nincs Alkotmánybíróság – magyarázta.
Paczolay: súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke szerint súlyos hiba a jelenlegi alkotmány tekintélyének csorbítása. A testület elnöke az ELTE-n rendezett tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy az Alkotmánybíróság két évtizedes tevékenysége érvényes marad.
Paczolay Péter elÅ‘adásában kiemelte a hatályos alkotmány nemzetközi beágyazottságát, illetve azt, hogy a megalkotandó új alaptörvény is az európai alkotmányos hagyomány része lesz.
Salamon: két parlament kétharmadának támogatása lenne célszerű
Salamon László, a parlament alkotmány-elÅ‘készítÅ‘ eseti bizottságának kormánypárti elnöke elÅ‘adásában kifejtette: egy alkotmány stabilitása egyfelÅ‘l társadalmi elfogadottságán, másfelÅ‘l a politikai osztály mértéktartásán és alkotmányosságán múlik. A KDNP-s politikus a hatályos alkotmány számos "gyengeségét" sorolta, olyan passzusokat, amelyek szerinte nem az alaptörvénybe valók, mint például a honvédség csapatmozgására, a honi légvédelemre, vagy éppen az alkotmánybírák jelölésére vonatkozó rendelkezések.
"Régi vesszÅ‘paripám az alkotmány és a jogrend stabilitása" - mondta a képviselÅ‘, akinek személyes véleménye szerint az alkotmány stabilitása szempontjából célszerű lenne, ha annak módosítását két egymást követÅ‘ parlament minÅ‘sített, kétharmados többségének támogatásához kötnék.
Salamon László szerint a jelenlegi alkotmányozás célja egy olyan, az Amerikai Egyesült Államok alaptörvényéhez hasonló kis, tömör alkotmány megalkotása, amelynek módosítására csak kivételesen lehet majd szükség.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
