Sukoró: Bajnai Gordon felelősségét is vizsgálnák

Nagy többséggel megszavazta az országgyűlés, hogy napirendre vegyék a Fidesz kezdeményezését a sukorói kaszinó-beruházást vizsgáló bizottság felállítására. A párt elképzelése szerint a testület a volt és a jelenlegi miniszterelnök, vagyis Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon esetleges felelősségének is utánanézne. A megkérdezett szocialisták azt mondták: az MSZP elvileg minden hasonló bizottság létrehozását támogatja: Arra a kérdésre, hogy eddig miért nem szavazták meg a napirendre kerülést sem, azt mondák: várták a hivatalos vizsgálatok eredményét, ám most úgy döntöttek, nem halogatják tovább a parlamenti testület létrehozását

Röviddel ezután a fideszes Cser-Palkovics András ugyanebben az ügyben kérdezte a kormányfőt. „Azt olvastam egy internetes portálon, hogy Sukorón nem lesz kaszinóváros. Állítólag szerdán a Pénzügyminisztérium be fogja jelenten, hogy semmisségi pert, azaz bírósági eljárást indít ezen csereszerződések megsemmisítése érdekében.”

Bajnai Gordon erre azt mondta, hogy tavasz óta mindig ugyanazt válaszolja ebben a témában. „Egyik oldalról szeretnénk, hogy létrejöjjön egy háromezer főt foglalkoztató beruházás, de ez nem jöhet létre úgy, hogy valamilyen jogsérelem, vagy károkozás vagy bűntett segítette létrejönni. A pénzügyminiszter ezért vizsgálja a kérésemre, hogy volt-e ebben az ügyben valamilyen jogsértés. Ha bebizonyosodik, hogy volt, akkor a kormánynak fel kell lépni. De a kormánynak továbbra is törekednie kell arra, hogy Magyarországon minél több munkahelyet hozzunk létre.”

Nincs még döntés a mellékvonalak bezárásáról

Két napirend előtti felszólalás és öt interpelláció foglalkozott a vasúti közlekedéssel. Ellenzéki képviselők kérdésekkel bombázták a szakminisztert, aki hangsúlyozta: nincs még döntés a mellékvonalak bezárásáról, az új menetrendet október végére készítik el. Hónig Péter elmondta, hogy a mostani 15-20 százalékos helykihasználás tarthatatlan. Miközben az elmúlt években mindig bővült a menetrend, száz emberből csak három utazik vonaton és kilenc buszon, és csak töredékük fizet teljes árú menetdíjat. Így 330 milliárd forintba kerül évente, hogy egymillió ember utazzon vonaton, vagy buszon - mondta a közlekedési miniszter, aki cáfolta, hogy a megszüntetésre ítélt szárnyvonalakon az önkormányzatoknak kellene tovább működtetnie a közlekedést.

A fideszes és KDNP-s képviselők hangsúlyozták, hogy több százezer vidéki ember élete válik nehézzé, ha a sajtóhírek igazak, és 46 vasútvonalat bezárnak. Szerintük Nyugat-Európában mindenhol fejlesztik a vasutat, ezért Magyarország versenyhátrányba kerülhet a vasúti közlekedés visszafejlesztése miatt. A fideszes Fónagy János felszólalásában elmondta: többen vennék igénybe a vasúti szolgáltatást, ha az megfelelő színvonalú lenne.

Az ellenzéki képviselők azt is kifogásolták, hogy az eladósodott MÁV-nál három vezető 200 millió forintos végkielégítéssel mehetett nyugdíjba. A közlekedési miniszter ez utóbbi felvetésre közölte, vizsgálat fogja tisztázni a vasúttársaságnál kifizetett végkielégítések ügyét.