Ellentmondások látszanak az új Erkel Színház beruházásáról tett előterjesztések, valamint a vonatkozó jogszabályok között. A több tízmilliárdos projektről hozott szeptember 23-i kormányhatározat előkészítéséből ugyanis kihagyták a PPP-beruházások vizsgálatára létrehozott bizottságot, amely korábban nem támogatta az új Erkel Színházra vonatkozó terveket.
A Köztársaság téri intézmény évek óta esedékes megújítása kapcsán januárban és közvetlenül a szeptemberi kormányhatározat előtt is felvetődtek szabálytalanságok, illetve tisztázatlan pénzügyi kérdések. A PPP tárcaközi bizottság év elején több szempontból aggályosnak találta a beruházás tervét, és később is számos érdemi kifogás volt a projekttel kapcsolatban.
Az MR Online értesülése szerint a tárcaközi véleményező testületet vezető Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM) szakértői a beruházással kapcsolatos szeptemberi kormányhatározat előtt nem támogatták az Erkel-beruházás elfogadását. A KHEM PPP ügyekkel foglalkozó szakértőinek véleménye azért is lényeges az ügyben, mert rendszeresen részt vettek a tárcaközi bizottság elé került projektek bírálatában. A hatályos jogszabályok ellenére azonban az Erkel-projekt legutóbbi tervezete nem jutott el a beruházást régóta kritizáló tárcaközi bizottsághoz, így a testület nem tudott véleményt mondani a kormány által végül elfogadott előterjesztésről.
Nem kerülhetett volna kormány elé az Erkel-projekt
A közlekedési miniszter vezette PPP tárcaközi bizottság október 1-jéig működött, egyik fontos feladata az volt, hogy megvizsgálja, illetve véleményezze, mely finanszírozási forma legalkalmasabb a tervezett PPP-beruházások megvalósítására. A KHEM többszöri határozott közlése szerint azonban ilyen véleményt az új Erkel Színház projektjének gazdái, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM), illetve a Pénzügyminisztérium (PM) a szeptemberi kormánydöntés előtt nem kértek a PPP tárcaközi bizottságtól.
Az Operaház felügyelete alá tartozó Erkel Színház helyére szánt új multifunkciós játszóhely tervét a szeptemberi kormányhatározat előtt nem tárgyalta meg az illetékes testület. Annak ellenére sem, hogy az akkor hatályos kormányrendelet szerint a PPP-beruházások előkészítésére, illetve vizsgálatára létrehozott tárcaközi bizottság állásfoglalása nélkül a szeptemberi előterjesztés nem kerülhetett volna a kormány elé. A felelősség ilyen esetekben a projektgazdáé, hiszen a tárcaközi bizottság csak akkor vizsgálhatta egy projekt tervét, ha azt benyújtották hozzá. Ugyanakkor a Tárcaközi Bizottság véleményét a Kormánynak a döntéshozatal során nem kellett kötelező érvényűen figyelembe vennie.
Korábban is gondok voltak a beruházás terveivel
A PPP tárcaközi bizottság szeptemberi mellőzésének előzménye, hogy a Erkel Színház megújításáról szóló korábbi elképzelést még 2009 januárjában a testület elé terjesztették, de akkor nem adott támogató véleményt a projekthez. A több intézmény képviselőiből álló bizottság csak a hosszú távú fejlesztések rangsorában szereplő projektekre adhatott támogató véleményt, az Erkel Színház megújítása azonban januárban nem szerepelt a nagy értékű PPP-projektek listáján. A tárcaközi bizottság a fentiek jelzésén túl felhívta a projektgazda figyelmét a beruházással kapcsolatos további problémák vizsgálatára, illetve tisztázására is.
Az MR Online-nak arra a kérdésére, hogy a PPP tárcaközi bizottság milyen egyéb problémák miatt nem támogatta az új Erkel Színház beruházását, a KHEM annyit közölt, hogy projektfinanszírozási és jogi kérdések vetődtek fel. Az MR Online információi szerint a KHEM szakértői később, a szeptember 23-i kormányhatározat előtt is aggályosnak találták a projektet. A PPP tárcaközi bizottságnak aszerint kellett kialakítania véleményét, hogy egy adott projekt indítása megfelel-e a hatályos jogszabályoknak, valamint a beruházás finanszírozása, illetve annak módja összhangban áll-e az állam érdekeivel. Az MR Online értesülése szerint a KHEM szakértői a szeptemberi kormányhatározat előtt is mindkét szempontból támadhatónak ítélték az Erkel-projektet.
Különböző emlékek
Másképp látja a beruházás véleményezésének történetét a projektgazda OKM. A kulturális tárca korábban azt közölte, a tárcaközi bizottság januárban megtárgyalta az új Erkel Színházról szóló előterjesztést, és pozitívan foglalt állást. Utóbbi állítás a KHEM szerint vagy tévedésen alapul, vagy a tények eltérő értelmezésén. A közlekedési tárca kommunikációs osztálya szerint az OKM-ben dolgozó kollégáik talán arra utalhattak, hogy a tárcaközi bizottság egyes tagjai belső beszélgetéseken általában támogatandónak ítélhették egy új színház felépítését az Erkel helyén. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy a testület nem adott támogató véleményt a konkrét projekthez. Az MR Online az ellentmondás tisztázására kérte a kulturális tárcát, a válasz későbbre várható.
| {gallery}2009oktober/1029_erkel:440:293{/gallery} |
| Képgaléria Fotó: Neubauer Rudolf - MR |
Más pontokon sem egyezik az OKM és a KHEM véleménye az ügyben. A kulturális tárca a PPP tárcaközi bizottság illetékességének határidejét is másképp értelmezi, mint a közlekedési tárca. Az OKM szerint bár januárban még indokolt volt az Erkel-projektet a tárcaközi bizottság elé vinni, a szeptemberi kormányülésre szánt újabb előterjesztés előtt erre már nem volt szükség. „Időközben a Tárcaközi Bizottság feladatát a PM vette át, amely társelőterjesztő volt az ügyben” – közölte a kulturális minisztérium.
Az Erkel-projekt korábbi előterjesztését kritizáló tárcaközi bizottság azonban az újabb előterjesztés idején hivatalosan még működött. A testület megszüntetését néhány nappal az Erkel-projektről hozott döntés előtt, szeptember 17-én jelentette be a kormány, de a bizottság október 1-ig hivatalosan még el kellett, hogy lássa feladatát. A KHEM-től kapott információk szerint ráadásul az Erkel-projekthez hasonló méretű beruházásokat jó esetben több héttel a kormányülés előtt beterjesztették a PPP tárcaközi bizottság elé, vagyis a megszokott forgatókönyv szerint már jóval azelőtt meg kellett volna keresni a testületet, hogy annak megszüntetése nyilvánosan szóba került.
Gyurcsányék okultak a MŰPA esetéből
A népoperának épült Erkel Színház sorsa több évig bizonytalan volt, a leromlott állapotú Köztársaság téri épületet 2007 nyarán zárták be, azóta több terv is szóba került megújítására. A kormány szeptemberi határozata szerint a majd száz éve emelt, majd a hatvanas években átépített színházat le kell bontani, és egy új, többcélú kulturális központot kell felhúzni a helyén. Az új Erkel Színház felépítését indokolja többek között, hogy 2013-tól kezdődne az Operaház felújítása, amely 2017-ig tartana, ezekben az években pedig az új Köztársaság téri intézmény biztosítaná, hogy Budapesten folyamatos maradjon az operajátszás.
Az Erkel-projektről hozott döntés alapján a színház építése jövőre kezdődhet, és két év alatt kell elkészülnie. A pályázatot 2010 első negyedévében írja ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. valamint a Magyar Állami Operaház. A magánbefektető által épített új intézmény működéséhez az állam 2013-tól, 25 esztendőn keresztül, évenként 3,1 milliárd forinttal járulna hozzá, amit bérleti és szolgáltatási díjként fizetne. Az OKM adatai szerint a projekt összesítve több mint 74 milliárd forint kiadással jár az államnak 25 év alatt, jelen értéken számolva ez az összeg csaknem 29 milliárd forint, vagyis nagyjából ennyibe kerülne a projekt, ha most kellene egyben kifizetni.
Az Erkel Színház megújításának tervével már az első Gyurcsány-kormány is foglalkozott. Bozóki András volt kulturális miniszter, aki 2006 nyaráig töltötte be a posztot, fél évvel későbbi, Beszélőnek adott interjújában azt mondta, komoly erőfeszítéseket tettek, hogy az Erkel Színházat PPP-konstrukcióban legkésőbb 2008-ra felújíthassák. „A kormány azonban – okulva a szintén PPP-konstrukcióban elkészült Művészetek Palotájának magas költségeiből – elvetette ezt a megoldást.” A volt kulturális miniszter szerint Gyurcsány Ferenc kormánya nem akart ismét olyan gazdaságilag kétséges vállalkozásba fogni, mint amilyen a Művészetek Palotája volt, ezért nem hagyta jóvá az Erkel felújítását, még 2006-ban.
MR Online
