Szalai: megszűnik a közmédiumok kiszolgáltatottsága

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hallgassa meg!

Új szuperhatóság felügyeli a médiát, és a hírközlési területet, miután az ORTT és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) összevonásából új szervezet jött létre. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét, Szalai Annamáriát kilenc évre nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök. Szalai szerdán ismertette terveit.

Reméli, a szuperhatóság nem pejoratív jelzÅ‘ lesz

Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a 180 percben azt mondta, abban a korábbi ötpárti tárgyalásokon sem volt semmiféle vita, hogy a két elÅ‘dszervezetet egybe kell gyúrni, sÅ‘t, nemcsak az ORTT-t és az NHH-t vonta össze a törvényalkotó, hanem a kormányzati frekvenciagazdálkodási hatóságot is ehhez csatolta. Szalai szerint mivel a terjesztést és a tartalmat már nem lehet szétválasztani, Európában gyakorlatilag mindenhol arra törekszenek, hogy a szabályozás, illetve a jogalkalmazás és így a hatóság is egységes legyen.

„Ez jó az embereknek, jó a szolgáltatóknak, és bízom benne, hogy a szuperhatóság nem pejoratív jelzÅ‘ lesz a jövÅ‘ben, hanem egy valósággá válik” – mondta Szalai azokra az ellenzéki és egyes szakértÅ‘i kritikákra, amelyek szerint példátlanul nagy hatalom és példátlanul nagy terület összpontosul egy kézben.

A netes tartalmak szűk körét tervezik ellenÅ‘rizni

Az új szervezet elnöke azt is felesleges aggodalomnak nevezte, hogy a bírálók szerint olyan területek is közös ellenÅ‘rzés alá kerülnek - mint az internet -, ahol gyakorlatilag nincs piaci monopólium, ezért kérdéses, mit akar ellenÅ‘rizni a hatóság.

Szalai szerint semmiféle óriási ellenÅ‘rzés nem lesz, nincs is erre kapacitás. Jól meghatározható az internetnek azon köre, amire kiterjed a leendÅ‘ szabályozás. Ez egyfelÅ‘l a lekérhetÅ‘ tartalmak köre. Van egy európai irányelv, amely elÅ‘írja, hogy a hagyományos, egy idÅ‘ben folyó televíziózás mellett a lekérhetÅ‘ tartalmakat is lehet, sÅ‘t, kell szabályozni – mondta a Fidesz médiapolitikusa. „Gondolok itt olyanra, hogy megy egy showműsor egy televízióban délután, ahol kiskorúak sérelmére követnek el törvénysértést. Amikor megy ez a tartalom a televízióban, azt képes ellenÅ‘rizni a hatóság és szankcionálni. Ha ugyanennek a tulajdonosnak az online-felületén megy ez a tartalom, akkor nem tud vele kezdeni semmit – érvelt Szalai.

„Hogy blogokat ellenÅ‘riznénk, errÅ‘l szó sincsen, ez egy téveszme. Sokan félnek a változástól, mindig farkast kiáltanak, de senkinek eszébe nem jutott, és sehol le nem íródott az, hogy blogokat szeretne bárki is szabályozni. Senki nem akarja a blogokat, a magán e-maileket ellenÅ‘rizni, ez Å‘rültség lenne, de van egy olyan szűk kör, amire ki kell terjeszteni” – nyilatkozta Szalai.

Az új médiahatóság példaként említette, hogy ha van egy nyomtatott lap, amelyik valótlan tényt közöl, azzal szemben lehet jogorvoslattal élni, miközben az online változatával szemben nem. Volt helyreigazítási kérelem, de nem volt jogi normában ez rendezve. Egyes bíróságok kiterjesztÅ‘en értelmezték, most követi a jogi norma is ezt – tette hozzá. „Ilyenekre gondoltunk, nem kell félnie senkinek, semmitÅ‘l, nem akar a hatóság és az állam behatóan élni az intim szférára, de egységes szabályozásra, egységes jogalkalmazásra van szükség. Ha online követ el valaki törvénysértést vagy offline, azt gondolom, hogy ugyanolyan következményeinek kellene lenni, ami jelenleg nincs.”

A kilenc év indoka

Kinevezésének kilenc éves - bírálói szerint példátlanul hosszú - idÅ‘tartamáról Szalai azt mondta, az európai és a magyar jogrendben ez nem ismeretlen gyakorlat, van, ahol tizenkét évre (Állami SzámvevÅ‘szék), van, ahol kilenc évre (Alkotmánybíróság), van, ahol hat évre (Magyar Nemzeti Bank) neveznek ki vezetÅ‘ket. „Korábban is az volt a demokrácia alappillére, hogy távolodjon el a politikától egy-egy ilyen hatóság, és cikluson átívelÅ‘ módon tudja végezni a munkáját, ne legyen kiszolgáltatva egy-egy választásnak.”

Szalai: nem az kap pluszpénzt, aki kedves a hatalomnak

Az ellenzéki pártoknak arra a kritikájára, hogy megnövekszik a kormánypárt befolyása a közszolgálati médiára, Szalai azt mondta, ha visszanézünk akár a közelmúltba, azt látni, hogy a hatalom gazdasági függÅ‘ségben tartotta a közszolgálati intézményeket. A jövÅ‘ben azonban nem történhet meg, hogy ha valamelyik közmédium kedves a hatalomnak, akkor kap plusz forrásokat, a másik, amelyik kevésbé szolgálja ki, attól pedig elvon pénzeket.

A médiahatóság elnöke példaként említette, hogy volt egy olyan kormányhatározat, amely szerint, amelyik közmédium a terjesztési költségét csökkenteni tudja, az a pénzt visszakapja és műsorkészítésre fordíthatja. Ezzel szemben, azután, hogy a Magyar Rádió több mint egymilliárd forintot megspórolt, a Magyar Televízió nagyjából szinten maradt, a Duna TV pedig túlköltekezett, a Rádió nem kapott vissza semmit, az MTV ugyanannyit kapott, hogy a költségvetése kiegyensúlyozott legyen, a Duna TV pedig ajándékba plusz 800 millió forintot.

Szalai szerint a finanszírozást hozzá kell rendelni a közszolgálati tartalomhoz, ami EU-s elÅ‘írás is. Pontosan meg kell fogalmazni, hogy mi a feladata a közszolgálatnak, és ehhez kell hozzárendelni az állami forrásokat. A közszolgálati megrendelést a civil közszolgálati testület fogja képviselni. Létrejön egy közszolgálati testület, amely tizennégy fÅ‘bÅ‘l áll (egyházak, MTA, kiemelt civil szervezetek köre, határon túli magyarok, fogyatékkal élÅ‘k, családos szervezetek, kulturális szervezetek, stb.), valamint létrejön egy új intézmény, a közszolgálati kódex. Ez a közszolgálati kódex fogja tartalmazni, hogy mi a közszolgálati intézményeknek, egyes csatornáknak a feladata, és a közszolgálati testület fogja ellenÅ‘rizni, hogy ez érvényesül-e – ismertette a változásokat az új médiahatóság elnöke. Mindezek Å‘sszel kerülnek szabályozásra.

Szalai szerint felülreprezentált ellenzék

Azokra a kritikára, hogy a közszolgálati kuratóriumban is gyakorlatilag többségbe kerülhetnek azok az emberek, akiket a jelenlegi kormánytöbbség tart fontosnak, Szalai azt mondta, a kuratóriumban lehetÅ‘séget kap a jövÅ‘ben minden ellenzéki párt: három tagot delegál az ellenzék, hármat a kormánypárt, és kettÅ‘t a Médiatanács. „Ha úgy vesszük, akkor felülreprezentált ilyen értelemben az ellenzék a választáson elért eredményeihez képest.”

Bízik a közszolgálati médiumok újságíróiban függetlenségében

A közszolgálati médiumok szerkesztÅ‘ségeire nehezedÅ‘ esetleges politikai nyomás, illetve a független újságírói munka kérdése kapcsán Szalai azt mondta, bízik benne, hogy az érintett intézmények munkatársai tudják, mi az a közszolgálatiság, és nem hagyják befolyásolni a munkájukat, illetve maga a szervezeti struktúra is alkalmassá válik erre.

A közszolgálati médiumok új vezetÅ‘inek kinevezése Szalai szerint attól függ, az Országgyűlés mikor kezdi meg az Å‘szi ülésszakát. ElÅ‘ször fel kell állítani jelölÅ‘bizottságot, a jelölÅ‘bizottság megválasztja a Médiatanácsot, majd létrejön a kuratórium. A médiahatóság elnöke szerint mindezek Å‘sz elején megtörténnek.

Felkészültek az új mobiltenderre

Egy esetleges negyedik mobilszolgáltató indulásával kapcsolatban Szalai azt mondta, az nem Å‘ döntése lesz, nem is merészelne felelÅ‘sséggel dönteni ilyen nagy horderejű témáról. „Nem jósolnék, hogy mi lesz e tekintetben. Van szakmai koncepció, a hatóság fel van készülve arra, hogy a 450-es és a 900-as frekvenciát is pályázatra kiírja, árverést bocsásson ki, ez a munka folyik” – mondta el a 180 percben Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

Alkotmánybírósághoz fordultak az ellenzéki pártok

Az országgyűlés mindhárom ellenzéki pártja Alkotmánybírósághoz fordult a médiatörvény miatt. Kovács László, az MSZP alelnöke szerint a most kihirdetett módosítások miatt tovább csökken a közszolgálati média önállósága és függetlensége. Novák ElÅ‘d, a Jobbik alelnöke úgy véli, Schmitt Pál államfÅ‘ pártcélokat szolgált, amikor aláírta a törvényt. Az LMP-s Karácsony Gergely szerint a közszolgálati médiumok a mindenkori kormány szócsövei lehetnek. Az MR1-Kossuth Rádió információi szerint az Alkotmánybíróság leghamarabb az Å‘sz végén határozhat az ellenzéki beadványokról.