A jelentkezők a versenyvizsgát tesznek, ez fogja majd behatárolni, hogy milyen szakterületen helyezkedhetnek el. „Nem az esélyegyenlőség területén kívánjuk őket elhelyezni, hanem a diplomájuknak megfelelően, különböző munkahelyeken” – mondta a miniszterelnöki megbízott.
Havas Gábor szociológus, a Romaversitas tanára azt mondta, most még nem lehet megmondani, hogy mennyire megvalósítható a kormányzati célkitűzés. Vannak negatív tapasztalataink, hiszen több évvel ezelőtt bejelentettek már egy telep-felszámolási programot, amelynek csak a töredéke valósult meg. Szerinte súlyos probléma, hogy összemossák a cigány problémát a szociális problémával. A kirekesztettség pedig érvényesül a munkaerőpiacon, érvényesül a lakóhely elkülönülésben és érvényesül az iskolában. „Ha ezt a három tényezőt nem együtt kezelik, akkor csak nagyon korlátozott eredményt lehet elérni” – magyarázta.
A terv szerint ötszáz cigánytelepből százat számolnának fel három év alatt. Teleki László elmondta, hogy erre 8,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Egy telep felszámolására tehát nagyjából 90 millió forint juthat. Mindegyik telepet különböző aspektusokból vizsgálnak meg, megnézik, hogy hány családot, hány lakást érint a program. Azt a helyszín dönti el, hogy egy telepet fel kell-e számolni, vagy infrastrukturális fejlesztésre van-e szükség.
Havas Gábor szociológus szerint már a Kádár-rendszerben is láttuk, hogy telep-felszámolási programok újabb telepek létrehozásához vezettek. Vagyis ha csak telepfelszámolás történik, és egyéb téren nem avatkoznak közbe érdemben, akkor valószínűleg nem lesz sikeres maga a telep-felszámolási program sem.
Teleki László meggyőződése, hogy mindenkinek fontos, hogy a romák kikerüljenek ezekről a telepekről, mert nem lesznek tovább eltartottak, szociális segélyezettek, és esélyük lesz arra, hogy dolgozzanak.
(180 perc)Utolsó frissítés: 2009-09-21 11:42:42
