Hallgassa megNapok óta kering a médiában egy parlamenti bizottságnak tulajdonított, be nem nyújtott javaslat, amely szerint módosítanák a sztrájkjogot és egyes szakszervezeti tisztségviselÅ‘kre vonatkozó szabályokat. Ennek alapján elképzelhetÅ‘, hogy a munka törvénykönyvébe beiktatnák, hogy amíg a felek nem állapodnak meg az elégséges szolgáltatásról, addig ne lehessen sztrájkolni.
Kollonay Csilla, az ELTE munkajogi tanszékének vezetÅ‘je rádiónk reggeli műsorában elmondta, a sztrájktörvénynek a még elégséges szolgáltatásra vonatkozó rendelkezése évek óta a figyelem középpontjában van, és mindenki egyetért azzal, hogy valamilyen változtatásra szükség van, a változtatás iránya azonban bizonytalan. A most megismert javaslat alapján bíróság döntené el gyorsított a sztrájk jogosságát.
„Aggályos, hogy a bíróságok elsÅ‘sorban jogkérdések eldöntésére hivatott szervek, tehát egy ilyen bonyolult, tények és érdekek összefonódásából álló kérdést nehezen tudnak eldönteni megbízhatóan – magyarázta Kollonay Csilla. - A másik az, hogy a sztrájkjogot biztosító nemzetközi egyezmények zöme a sztrájkjoggal ellentétesnek tartja bármilyen automatikusan kötelezÅ‘ bírósági eljárást. Ezek az ügyek nem bíróságra, hanem inkább döntÅ‘bíróságra tartoznak”
Az ELTE munkajogi tanszékének vezetÅ‘je tehát úgy látja, az lehet a megoldás, hogy valamilyen döntÅ‘bírósági eljárást iktatnának be, amelyben megjelenik mindkét fél felelÅ‘ssége. Mint mondta, eddig általában elsikkadt a kompromisszumra törekvés. A döntÅ‘bírósági eljárás mellett megoldás lenne, ha a felek elÅ‘re, tehát a kollektív szerzÅ‘désben megegyeznének, abban, hogy mit tekintenek még elégséges szolgáltatásnak, és akkor arról nem a harc idején kellene vitatkozni. „Tekintettel arra, hogy a szolgáltatók jelentÅ‘s része állami cég, el tudom képzelni, hogy a munkáltatókat az állam befolyásolja, hogy megállapodjanak errÅ‘l a kollektív szerzÅ‘désben.”
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
