Tarlós: a cél, hogy az állam 2012-re a BKV társtulajdonosa legyen

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!  A BKV életben maradásához idén elég az ígért 19-20 milliárd forint, de a cél az, hogy 2012-re az állam társtulajdonos legyen a közlekedési vállalatban - mondta Tarlós István az MR1-Kossuth Rádió reggeli műsorában. A fÅ‘polgármester úgy véli, hogy egy MÁV-val közös új tarifarendszer bevezetése is segíthet a financiális gondokon. Ezen kívül tárgyalnak a kormánnyal egy közlekedési adóról is, amit a gépjárműadó helyett vezetnének be, és Budapesten a befolyó pénzt szintén a BKV-ra fordíthatnák.

A hajléktalanproblémáról szólva a fÅ‘polgármester hangsúlyozta: az aluljárókból sokkal emberibb körülmények közé kerültek az otthontalanok. Ügyüket a Menhely Alapítvánnyal, a Máltai Szeretetszolgálattal összefogva folyamatosan kezeli a fÅ‘város - emelte ki Tarlós, ugyanakkor hozzátette: követhetetlen számára, hány szervezet nevezte ki magát mostanra a hajléktalanok „felkent képviselÅ‘jének”. A fÅ‘polgármester vitatta egyes civil szervezetek adatait arról, hogy ezer ember kerülne az utcára a hajléktalanok támogatására szánt pénzek átcsoportosítása után.

A Sziget Fesztiválról a fÅ‘polgármester azt mondta, nem érti, miért kellene a rendezvényt kiemelni az összes többi közül. Ez egy súlyosan profitorientált vállalkozás, amit a fÅ‘város nem akar megakadályozni, de az ingyen ebédeknek vége: nem lesz sem politikai megkülönböztetés, sem ingyenes közterület-használat - fogalmazott. HétfÅ‘n egyébként jó vágányra került az ügy - tette hozzá a városvezetÅ‘, aki úgy látja, lesz megegyezés, nem milliárdos, és nem is egy-két tízmilliós.

Gerendai: van közeledés

Hallgassa meg!  ElÅ‘relépésrÅ‘l beszélt a 180 percben a Sziget Fesztivál szervezÅ‘je, a Sziget Kft. ügyvezetÅ‘ igazgatója is. Gerendai Károly azt mondta, sikerült elmozdulni a holtpontról, és néhány olyan alapelvet tisztázni, ami mentén látszik a fény az alagút végén. Közeledtek a vélemények abban, hogy sokkal átláthatóbb, transzparensebb megállapodásra van szükség, egyértelműsíteni kell, mit kap a város, milyen haszna van a város tulajdonában lévÅ‘ vállalatoknak, illetve, mik azok a konkrét szolgáltatáscsomagokat, amikkel a szervezÅ‘k többletszolgáltatást tudunk adni az ide látogató vendégeknek.

A szervezÅ‘knek egyébként nemcsak az összeg nagyságával van bajuk, de azzal az elvvel is, hogy a fÅ‘város pénzt kér egy rendezvényért, ami hasznot hozhat neki is. A fÅ‘város és egész Magyarország legnagyobb turisztikai és kulturális attrakciójáról beszélünk, amely jó esetben is 80-100 millió forint körüli nyereséget produkál, így nem tud milliárdos nagyságrendű területfoglalást kifizetni - magyarázta Gerendai. A Sziget egyelÅ‘re több turistát hoz az országba, mint a Formula-1, ehhez képest utóbbi milliárdos támogatást kaphat, mi meg büntetést, ha ugyanezt ingyen megcsináljuk - tette hozzá.

A szervezÅ‘k ugyanakkor elfogadják, hogy Budapest mai gazdasági helyzetében nem engedhet meg magának olyan támogatásokat, amilyeneket az elmúlt években adott. A városvezetés most azt várja, legyen egyértelmű, hogy a közterület-használatért adott támogatásért cserébe mit kap a város, a tárgyalások most errÅ‘l folynak. Ha ezekben az irányelvekben sikerül egyetértésre jutni, a következÅ‘ lépésként a számszerűsítésnél is megtaláljuk majd a megnyugtató megoldást – mondta Gerendai.