Fotó: MTI/Soós LajosSzócska Miklós egészségügyért felelÅ‘s államtitkár tájékoztatóján elmondta, térségi egységekre épülÅ‘ egészségügyi rendszer kialakításáról döntött a kormány, amelyekhez egy-másfél millió lakos ellátása tartozik majd. Ehhez elsÅ‘ lépésben kidolgozzák az optimális betegutakat, a tervek szerint nyolc térségi centrum lesz.
A fÅ‘városi önkormányzat kezelésében lévÅ‘ fekvÅ‘beteg - ellátó intézmények állami tulajdonba kerülnek, amit támogat a fÅ‘város vezetése is. Budapesten három sürgÅ‘sségi centrum alakul.
Az egészségügy átalakításáról szóló Semmelweis Terv hangsúlyos része a források új elvek szerinti elosztása – mondta Szócska Miklós. „Döntött a kormány arról, hogy az ellátó rendszerben felszabaduló forrásokat, azokat az egészségügy hiányterületeire, különösképpen az egészségügyi dolgozók jövedelmének növelésére kell visszaforgatni. Éves szinten ebbÅ‘l a hatmilliárdból egy életpályacsoportnak a problémáját meg tudjuk oldani.”
Az átalakítás költségei kapcsán az államtitkár hangsúlyozta A hatékonyabb működésbÅ‘l adódó megtakarítást, például az energia-közbeszerzés csoportosításából származó tíz-húsz milliárd forintot fÅ‘ként az egészségügyi dolgozók bérfejlesztésére költenék. További forrás lesz a népegészségügyi termékdíj, köznapi nyelven a hamburgeradó, amelyet Szócska Miklós szavai szerint nagy valószínűséggel bevezetnek.
Az infrastruktúra fejlesztésére a következÅ‘ két évben hatvan-hetven milliárd forint mozgósítható , és most is mintegy százmilliárd forintos nagyságrendben zajlanak beruházások európai uniós támogatásokból.
A Semmelweis Tervben megfogalmazottakkal kapcsolatos döntések a nyár végéig megszületnek, Å‘sszel már kiírják a pályázatokat, a beruházások pedig jövÅ‘re indulnak, mint ahogy a finanszírozási rendszer megújítás is. A budapesti kórházak állami átvétele hat-kilenc hónapos folyamat lesz.
Megoszlik a szakmai szervezetek véleménye
Hallgassa meg! A fÅ‘város vezetése támogatja, hogy állami gondoskodás alá kerüljön Budapest tizenkét kórháza. A FÅ‘polgármesteri Hivatal közleményében azt írta, az intézmények átvételérÅ‘l a lehetÅ‘ leghamarabb megkezdik tárgyalásokat.
A budapesti szocialisták szerint viszont a Semmelweis Terv káoszt fog okozni az egészségügyben. Havas Szófia, a fÅ‘város egészségügyi bizottságának alelnöke azt mondja, nem ismert az átalakítás valós pénzügyi háttere, a létrejövÅ‘ térségi egységek pedig túl nagy területet fednek le. „Szolnoki betegek a terv szerint tartoznának a dél-pesti régióhoz. Hogy ha egy szolnoki sürgÅ‘s beteggel elindul a mentÅ‘, mikor és hogyan fog felérni Budapestre, a dél-pesti kórházakhoz?” – mondta az ellenzéki politikus.
A Magyar Orvosi Kamara nem ért egyet a tervben vázolt betegúttal és a hozzá kapcsolódó ellátásszervezéssel. Éger István elnök azt is nehezményezi, hogy nincs kilátásban a bérek rendezése, így nem fog megállni a dolgozók elvándorlása. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke is az egészségügyi dolgozók bérrendezését hiányolja a koncepcióból. Papp Magor hozzátette: a struktúra átalakítására, és az erÅ‘forrás koncentrációra azonban szerinte is szükség van.
„A legnagyobb hiba az lenne, hogy ha nem valósulna meg a Semmelweis Terv” – ezt már a súlyponti intézményeket tömörítÅ‘ Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület elnöke nyilatkozta a Krónikának. Csiba Gábor azonban sajnálja, hogy számos javaslatukat nem látják viszont a tervezetben. Komoly pénzeket lehetne például azzal megspórolni, mondta, ha az intézmények nagy kiszerelésben vásárolnának gyógyszereket. „Hiszen a gyógyszer árának közel ötven százalékát a csomagolás teszi ki. Egy kórház tíz százalékot költ a költségvetésbÅ‘l gyógyszerre, azaz körülbelül kétmilliárdot lehetne havonta megtakarítani ezzel a rendszerrel” – mondta Csiba Gábor.
A szakember hozzátette, az egyesület egyetért a térségi egészségszervezés rendszerével, szerinte azonban ezt a feladatot a térség legnagyobb egészségügyi szolgáltatójának kellene ellátnia.
Utolsó frissÃtés: 2011-06-02 11:02:34
