Több ezren tüntettek a médiatörvény ellen a Parlament előtt

Fotó: MTI Fotó: Kallos Bea

A médiatörvény módosítását, a médiahatóság politikai függetlenségének biztosítását, "az önkényesen kiszabható és aránytalan büntetések" eltörlését és a közszolgálati hírszerkesztÅ‘ségek függetlenségének helyreállítását követelték péntek este a Parlament elÅ‘tt annak a demonstrációnak a résztvevÅ‘i, amelyet a Facebookon szerveztek a sajtószabadságért. Az internetes közösségi oldalon több mint hétezren jelezték részvételüket, a rendezvényen a szervezÅ‘k - rendÅ‘rségi becslésre alapozott - közlése szerint nagyjából tízezren voltak. A demonstráción több civil szervezet, köztük az Amnesty International is megjelent.

A szervezÅ‘k kiáltványát Gryllus Dorka színésznÅ‘ olvasta fel. Ez a már említett követeléseken kívül tartalmazza, hogy a szakmai szervezeteket vonják be a médiaszabályozás átalakításába, a jogvédÅ‘ szervezeteket a Közszolgálati Kódex kialakításába, valamint hogy garantálják a törvény által védett magántitkok és az újságírók bizalmas forrásainak tiszteletben tartását.
Az alig több mint félórás demonstráción Bakács Tibor újságíró arra kérte a jelenlévÅ‘ket és a tüntetést az internetes közvetítésen nézÅ‘ket, hogy a médiatörvény elleni tiltakozásul küldjenek e-mailt Orbán Viktor miniszterelnöknek.

Bródy János - aki a Sárga rózsa és a Ha én rózsa volnék című dalait énekelte el - arról beszélt, hogy egyesek ma ismét összekeverik a szeretet hatalmát a hatalom szeretetével, és félÅ‘, hogy mint negyven évvel ezelÅ‘tt, megint elÅ‘fordulhat, hogy "a szabad sajtó csak azt írhatja meg, amit szabad".
A szervezÅ‘k elÅ‘zÅ‘leg azt kérték, ne jöjjenek a demonstrációra, akik "pártszínekbe burkolva" akarnak véleményt nyilvánítani, nem szeretnék, ha bármely párt vagy politikus megpróbálná saját céljaira felhasználni a rendezvényt.

A tüntetést szervezÅ‘ Egymillióan a magyar sajtószabadságért elnevezésű Facebook-csoporthoz péntek délutánig több mint 71 ezren csatlakoztak.

Bécsben és Pécsen is tüntettek

Pécsen is tüntettek a sajtószabadságért, ott nyolcvan-száz ember vett részt a megmozduláson. Ezzel egyidÅ‘ben Bécsben is békés tiltakozás zajlott a magyar médiatörvény ellen. A tüntetést kilenc szervezet, köztük az Amnesty International nemzetközi jogvédÅ‘ szervezet és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-szervezet bécsi irodája, a bécsi Concordia Sajtóklub és más ausztriai újságíró-szervezetek, valamint az osztrák felsÅ‘oktatási hallgatók érdekvédelmi szervezete támogatta.

Aggodalmának adott hangot a magyar médiatörvény miatt az Osztrák Újságok Szövetsége. Az osztrák lapokat, lapkiadókat és a sajtóban dolgozókat tömörítÅ‘ VÖZ úgy látja, a törvény alkalmas lehet a sajtószabadság korlátozására. "Habár az Európai Unió Alapjogi Chartája kimondja, hogy a sajtószabadságnak mentesnek kell lennie a hatósági beavatkozástól, a törvény állami kontrollnak veti alá a nyomtatott sajtót, ami ilyen formában más európai demokráciákban idegen" - írták.

A médiahatóság három pontban egyetért a tüntetÅ‘kkel

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács három pontban egyetért a tüntetÅ‘kkel, így kiáll a szólás, a vélemény és a sajtó szabadsága mellett, ugyanakkor a kiáltvány három pontját cáfolni kénytelen - közölte a két szervezet péntek este az MTI-vel, reagálva a Kossuth téren demonstrálók kiáltványára.

Az NMHH és a médiatanács közleményében az olvasható, hogy a tüntetÅ‘k kiáltványának az oknyomozó újságírásra, a büntetésekre és a Közszolgálati Kódexre vonatkozó része félreértés. Az oknyomozó újságírás kapcsán kifejtették: a médiatanács tiszteletben tartja a magántitkot és az újságírók bizalmas forrásait. Ily módon nem is kötelezhetik az újságírót, hogy fedje fel forrását. Mivel erre nincs semmilyen jogosítványa, így értelemszerűen bírságot sem szabhat ki emiatt.

"Az új szabályozás nagyobb védelmet ad az újságírónak és a forrásnak is" - hangsúlyozták. A korábbiakkal ellentétben ugyanis a rendÅ‘rség és a bíróság is csak különleges esetekben, az NMHH vagy a médiatanács pedig egyáltalán nem kötelezheti az újságírót bizalmas forrásának felfedésére. A büntetésekre vonatkozóan hangsúlyozták, hogy "a kiszabható bírságok nem aránytalanok, mert azok az adott médiumtípusok nagyságához, piaci erejéhez igazodnak". Azt is hozzátették, hogy a bíróságon a médiatanács minden döntése megtámadható.

A Közszolgálati Kódexre vonatkozóan azt írták, hogy kialakításában a médiatanács számos társadalmi és szakmai szervezetet bevon. A törvény pedig garantálja, hogy az elkészült kódexet csakis a legjelentÅ‘sebb szakmai, civil és egyházi szervezeteket tömörítÅ‘ Közszolgálati Testület módosíthatja.
Az NMHH és a médiatanács leszögezte, hogy tisztelik és komolyan veszik a megfogalmazódó véleményeket. Ugyanakkor kifejtették, hogy a Kossuth téri demonstrálók kiáltványába is bekerültek azok a félreértések, amelyek a törvények szövegének félreértelmezése miatt jelentek meg a magyar sajtóban a médiaszabályozással kapcsolatban.

Szijjártó: bizonyos körök politikai alapú támadást indítottak

Itthon a kormányfÅ‘ szóvivÅ‘je szerint azzal, hogy a médiatörvényt lefordították angol nyelvre, és egyre több embernek nyílt módja megismerni a jogszabályt, az arról szóló vita "visszakerült a normális észérvek medrébe".
Szijjártó Péter szerint azonban az is látszik, hogy vannak bizonyos körök, amelyek egyértelműen politikai alapú támadást indítottak Magyarország ellen, és ezt nem is akarják feladni. Az ilyen pártpolitikai motivációjú támadások esetén pedig teljesen mindegy, hogy mi van a médiatörvényben vagy más jogszabályban - fűzte hozzá.

A Professzorok Batthyány Köre elítéli és álszentnek tartja a "Magyarországot megbélyegzÅ‘" nemzetközi sajtóvisszhangot, amelyet szerintük egy elfogult "értelmiségi" csoport szít itthonról. Közleményük szerint olyan törvények miatt védik Magyarországtól az európai értékeket, és illetik "igaztalan, sértÅ‘ jelzÅ‘kkel hazánkat", amelyeket az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadott el, és amelyeket a bírálók részben még nem is olvashattak.

Dán államtitkár: Orbán nyilatkozata megnyugtatóan hatott

Kim Jorgensen dán EU-ügyi államtitkár az MTI-nek pénteken az unió informális tanácsülése után GödöllÅ‘n elmondta: a médiatörvény körüli polémia kedvezÅ‘tlen hatással lehetett a magyar EU-elnökség kezdetére, de megnyugtatóan hatott Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozata arról, hogy a kormány szükség esetén változtat a törvényen. Hangsúlyozta, hogy rendkívül fontos a sajtószabadság biztosítása, egyben elmondta, a dán kormány álláspontja szerint ebben a kérdésben rendkívül körültekintÅ‘en kell eljárni.

A lengyelországi Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért (HFHR) felszólította pénteken Donald Tusk lengyel kormányfÅ‘t, hogy ítélje el a magyar médiatörvényt. A törvény - áll az alapítvány közleményében - "aggályokat kelt a szólásszabadság normáit" illetÅ‘en.

Levelet intézett Orbán Viktorhoz az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU), és ebben egyebek között azt kérte: a miniszterelnök tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy a magyarországi médiareform fenntartja a médiapluralizmusnak az Európai Unió Amszterdami SzerzÅ‘désében is kimondott elvét. Genfi címzésű levelében - az arról szóló közlemény szerint - a 75 európai közszolgálati televíziót és rádiót képviselÅ‘ szervezet azt kérte, hogy a kormányfÅ‘ vegye figyelembe a sajtó szabadságára, függetlenségére és sokféleségére vonatkozó aggodalmakat, amelyeket az új médiatörvény támasztott. Kérték, hogy a kormány fordítson külön figyelmet a közszolgálati média reformjára, biztosítva a közszolgálati értékek tiszteletben tartását, beleértve a szerkesztÅ‘i függetlenséget és a pluralista irányítást.