Nem tudott megállapodni a kormány az IMF-fel és az EU-val

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Az IMF közleménye rámutat, hogy a magyar gazdaság az exportnak köszönhetően kilábalt a mély válságból, de a hazai kereslet a hitelezési és munkaerő-piaci nehézségek miatt gyenge. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint a hazai össztermék (GDP) az idén 0,6 százalékkal, jövőre pedig 2,5 és 2,66 százalék közötti mértékben bővülhet, míg az infláció az idén és 2011-ben is csökkenhet. Magyarországon jelentős előrehaladást sikerült elérni a gazdasági helyzet javításában a készenléti hitelkeret, a körültekintő makrogazdasági politika és a pénzügyi szektor szabályozásának szigorítása révén - áll a közleményben. Az IMF megállapítja: júniusig nagyjából megfelelően teljesült a készenléti hitelkeretről szóló megegyezésben foglalt célok teljesítése mennyiségi és szerkezeti szempontból egyaránt.

Ugyanakkor még nagyobb erőfeszítésekre van szükség az elért eredmények megőrzése érdekében, és azért, hogy Magyarország fenntartható növekedési pályára álljon - fogalmaz közleményében az IMF. A 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány és a deficit 3 százalék alá szorítása jövőre megfelel a szükséges konszolidációnak, de ehhez további, nehéz intézkedéseket kell hozni a bevételi oldalon - ahol a pénzintézetek tervezett megadóztatása akadályozza a növekedést és a hitelnyújtást - és a kiadási oldalon is. Mindezek mellett át kell alakítani a veszteséges állami nagyvállalatokat, hogy mérséklődjön a költségvetésre nehezedő nyomás. Az IMF hangsúlyozza, hogy segítséget kell nyújtani a legsebezhetőbbeknek, de a támogatásnak átláthatónak és célzottnak kell lennie.

Az IMF küldöttsége az utóbbi két héten intenzív tárgyalásokat folytatott a magyar illetékesekkel. Az álláspontok számos kérdésben egyeznek, de nyitott kérdések is maradtak, az IMF azonban - amelynek küldöttsége visszatér Washingtonba, a szervezet székhelyére - továbbra is aktív együttműködésre törekszik a magyar féllel a fennmaradt nézeteltérések áthidalása érdekében - áll a nemzetközi pénzügyi szervezet közleményében.

Csúszik az egyezség az EU-val is

Az Európai Bizottság pedig közölte, elhalasztja a Magyarország számára nyújtott pénzügyi segítségnyújtás újabb, sorrendben ötödik felülvizsgálatának lezárását - közölték szombat este Brüsszelben. Eszerint az unió végrehajtó testületének küldöttsége – szoros együttműködésben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársaival – lefolytatta a Magyarország számára nyújtott uniós pénzügyi segítségnyújtás ötödik felülvizsgálatát július 6. és 17. között.

Az EU-küldöttség üdvözölte az új kormány elkötelezettségét a 2010-es, a GDP 3,8 százalékát kitevő költségvetési hiánycél elérése mellett, és nyugtázta, hogy számos intézkedés történt idén az ezt meghaladó hiányhoz vezető folyamatok ellensúlyozása érdekében. Ugyanakkor a küldöttség megállapította: a magyar kormánynak számos kérdésben több időre van szüksége, hogy további pontosítással szolgáljon. Emiatt elhalasztották a felülvizsgálat lezárását, és egyúttal arról is határoztak hogy helyes lenne egy későbbi időpontban folytatni a tárgyalásokat - olvasható a brüsszeli közleményben.

"Magyarország visszatért a gazdasági növekedési pályára, és mára az egyik legalacsonyabb a költségvetési hiánya az Európai Unióban. Üdvözlöm a hatóságok elkötelezettségét a 2010-es költségvetési hiánycél mellett" - nyilatkozott Olli Rehn, gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős EU-biztos. Szerinte "ugyanakkor a túlzott költségvetési hiány jövő év végéig történő kiigazítása nehéz döntéseket igényel, különösen a kiadásokkal kapcsolatban. Emellett biztosítani kell a kiszámítható környezetet a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt."

Az EU-küldöttség áttekintette a magyar gazdasági helyzetet, és üdvözölte, hogy a kivitel erős növekedése nyomán a bruttó hazai termék várhatóan 0,6 százalékkal fog nőni az idén, szemben a korábbi, stagnálást jósló előrejelzéssel. Jövőre a növekedés várhatóan legalább 2,5 százalékra gyorsul.

A brüsszeli állásfoglalás szerint hasznos megbeszélések zajlottak az új magyar kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről. Az EU-küldöttség hangsúlyozta, hogy a költségvetési konszolidáció folytatása alapvető fontosságú az államadósság mérséklése, a finanszírozási feltételek javítása és a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából, valamint a magyar közpénzügyek hitelességének növelése érdekében is. Emellett megállapította a delegáció, hogy az idei első félévi, az eredetileg vártnál rosszabb költségvetési folyamatokat követően számos lépés történt azok ellensúlyozására, ide értve jelentős bevételnövelő, illetve megtakarítási intézkedéseket.

"Ugyanakkor ezek a kiigazító lépések valamivel elmaradnak a szükségestől, és jellemzően átmeneti jellegűek, emiatt a kormánynak növelnie kell az erőfeszítéseket a fenntartható, 2011-ben 3 százalék alatti költségvetési hiány elérése érdekében. Míg a tervezett pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a rövidtávú költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, a(z Európai Bizottság) szolgálatai úgy ítélik meg, hogy ez az adó a jelenlegi formában a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség emiatt sürgette a kormányt, hogy gondolja át ennek az adónak néhány jellemzőjét" - áll az uniós dokumentumban.

A brüsszeli bizottság szerint a pénzügyi szektor stabilitását megszilárdította a pénzügyi felügyeleti rendszer megerősítése. Míg a szerkezeti átalakítások iránti elkötelezettség más területeken is tetten érhető - ide értve a közlekedési és az egészségügyi szektort -, a küldöttség megállapította, hogy ezekkel kapcsolatban a kormány további pontosítást jelenleg nem tud nyújtani - tették hozzá Brüsszelben.

Az Európai Bizottság szerint "további, a kormány által javasolt törvénytervezetek piactorzítónak ítélhetők, és azok az uniós joggal is ellentétesek lehetnek. A küldöttség tovább sürgette a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét. A küldöttség úgy ítélte meg, hogy a kormányzattal további tárgyalások szükségesek, emiatt helyes a felülvizsgálat lezárását elhalasztani, és az egyeztetéseket egy későbbi időpontban folytatni".

Az uniós illetékesek úgy találták, hogy Magyarországon kielégítő előrehaladás történt a pénzügyi szektorban, és némi előrelépés tapasztalható a költségvetési felügyeletben is. A küldöttség azonban számos aggasztó lépést is tapasztalt, így például a kincstárnoki rendszert felváltó költségvetési felügyelői rendszer késedelmes bevezetését. A tömegközlekedési szektort érintő szerkezeti átalakításokkal kapcsolatban - amik a tervezett költségvetési megtakarítást alapozhatták volna meg - a küldöttség azt tapasztalta, hogy a tervezett intézkedéseket jórészt elhalasztották, kivéve az év eleji áremeléseket.

Folytatásra készül a kormány

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter közölte, a magyar kormány az IMF és az EU küldöttségével folytatott tárgyalásai során őszintén és nyíltan feltárta az első félévi elhibázott költségvetési gazdálkodásból fakadó súlyos problémákat.

A tárcavezető szerint IMF és az EU küldöttségei mindezek alapján elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett tekintélyes lépéseit. Ezek a bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetésével növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat. Az intézkedések jelentős mértékben csökkentik a költségvetés hiányát – közölte Matolcsy.

A miniszter hozzátette, a kormány folytatja a strukturális reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken – így az adórendszer, az egészségügy, és a közösségi közlekedés területén is. A kabinet természetesen tovább folytatja a tárgyalásokat a nemzetközi szervezetekkel, köztük az IMF-fel és az Európai Unióval is – tartalmazza a nemzetgazdasági miniszter közleménye.