Tölgyessy: az új alkotmány a Fidesz alaptörvénye lehet

Fotó: MR/Neubauer Rudolf

Hallgassa meg!

Az illetékes parlamenti bizottság még csütörtök délután nyilvánosságra hozta az új alkotmány szabályozásának elveit. A javaslat nem váltotta ki a szélesebb nyilvánosság érdeklÅ‘dését, és az ellenzék sem tiltakozott igazán hevesen ellene. Ami érthetÅ‘ is, hiszen nincsen benne különösebb újdonság: a létezÅ‘ alapjogok rövidített katalógusát tartalmazza, a fennálló államszervezet nem igazán jelentÅ‘s átalakításával kiegészítve.

Váltás a szimbólumok szintjén

A kétharmados hatalom fölöttébb akarja az alkotmányozást. Nem csupán kommunikációjában beszél a nyugati tömegdemokráciákban gyakori módon valamilyen új kezdetrÅ‘l, hanem ténylegesen új rendszerváltást kíván. Új alkotmányával is deklarálni óhajtva a szakítást azzal a húsz évvel, amelynek maga is az egyik fÅ‘szereplÅ‘je volt. EgyelÅ‘re legfontosabb számára a szimbolikus váltás, értékrendjének hangzatos kinyilvánítása. Mindeközben seregnyi kérdésben valójában még nem döntött. Meg egyébként is: nem idÅ‘tálló normaként, hanem változó céljaihoz kötött eszközként használta eddigi kormányzása közben a jogszabályokat. Így az indoklásával együtt 173 oldalas médiaszabályozás után most az összesen 11 oldalas alkotmánykoncepció vitája következhet az Országgyűlésben. A tervezet tipikus mondata: „Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.” Tehát az úgynevezett magalkotmány ötletével élve a Fidesz csupán kurta deklarációkat tenne az alaptörvénybe példásan jogállami eszmékrÅ‘l, mialatt az alkotmányos felhatalmazás alapján a valóságos szabályozást részletezÅ‘ kétharmados és normál törvények sokasága végezné el.

„A jó alkotmány rövid és homályos”

Autun egykori püspöke, Franciaország hat különbözÅ‘ rendszerének vezetÅ‘ diplomatája, a csípÅ‘sen szellemes közéleti cinizmus utolérhetetlen alakja, Talleyrand mondta egykoron: „a jó alkotmány rövid és homályos”. Hát az új magyar alaptörvény ilyennek készül: az elÅ‘terjesztÅ‘ szerint így a jogállam képzete is megmaradna, és közben a kétharmados hatalom is tehetné, amit jónak vél. Valahogy úgy, ahogy a sajtószabadság alkotmányos elvét próbálja szigorú korlátok közé vetni a részletes médiatörvény. A kontinentális Európában százötven-kétszáz éve még sokan gondolták: az alkotmány nem igazi jogszabály, inkább ünnepi deklarációk halmaza, amelyre az emberek közvetlenül nem alapozhatják jogaikat. Ám az Egyesült Államok legfelsÅ‘ bírósága alkotmánybíráskodási gyakorlatával már a XIX. század elején elvileg közvetlenül hatályos joggá tette országa alkotmányát. Aztán a német nemzeti szocializmus rettenete, a demokratikusan megválasztott többség zsarnoksága után a bonni alaptörvény a kontinentális Európában is szilárdan a jogállamiság láncaira, az alkotmány és az alkotmánybíróság ellenÅ‘rzése alá helyezte a választásokon többséget kapott kormányzati akaratot is. A sikeres alkotmányok szabatos mondatokkal - a német alaptörvény például negyven oldalon - rögzítik az alapjogok és a hatalommegosztás lényegét. Az erÅ‘teljes alkotmánybíráskodás mellett általában további kétharmados törvények garanciájára már nincs is szükség.

A fiatal plebejus tömegdemokráciák megváltásreményének megfelelÅ‘en azonban a Fidesz nem akarja, hogy az alkotmány mondatai korlátozzák kormányzása jótéteményeit, ezért az igazán tartalmi normaalkotást valójában kivenné az alaptörvénybÅ‘l. Ám a végletesen elvontan megfogalmazott alkotmány minden korábbinál nagyobb teret hagyna az alkotmánybírósági jogértelmezésnek, és akár az alkotmánybírósági jogalkotásnak. Amit a Fidesz bizonyosan nagyon nem kívánhat. Az évszázados magyar alkotmányosság hagyományához kétségkívül az lenne a leginkább illÅ‘, ha veretesen megfogalmazott, idÅ‘álló, részleteiben is akkurátusan kimunkált alaptörvényünk lenne, amely garanciarendszerének terjedelmében is igazodna az újabb sikeres európai alkotmányokhoz. De a mostani javaslat egyáltalán nem látszik ilyennek.

Állami jelképek katalógusa

A tervezet döntÅ‘ jelentÅ‘séget tulajdonít a fontosabb alapértékek alkotmányos manifesztálódásának. Többnyire a jobboldal hagyományos értékrendjét kívánja az alaptörvénybe emelni, azonban jelenlegi megfogalmazása nem eleve elfogadhatatlan a baloldali magyarok számára sem. A nagy nyugati nemzetek alkotmánya rendszerint egyetlen vagy alig néhány mondatnyi ünnepélyes bevezetéssel indul. A szorongó, létezésükben bizonytalan országok foglalkoznak sokat alaptörvényük elején viszontagságos történelmük hÅ‘stetteivel, nemzeti szimbólumaik, ünnepeik akkurátus felsorolásával. A Fidesz tervezete most a világ egyik legrészletezÅ‘bb katalógusát adná az állami jelképeknek.

Határozatlan jogfogalmak

A javaslat tartalmazza a jelenlegi alkotmányba foglalt valamennyi alapvetÅ‘ emberi jogot. Ám nyomban hozzáteszi: mások jó hírneve vagy alapvetÅ‘ jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében ezek a jogok korlátozhatók. Ezek a határozatlan jogfogalmak az ENSZ egyezségokmányok kategóriái, amelyek azért kerültek be a szövegükbe, hogy a brezsnyevi Szovjetunió is aláírhassa Å‘ket. Általuk szinte bármilyen megszorítás megokolható. 1989-ben a pártállam képviselÅ‘i akarták ezeket mindenképpen beemelni az alaptörvénybe, és most újra itt kísértenek. A tervezet a sérthetetlen emberi élet védelmét a fogantatástól kezdve rendeli el, ami nem jelenti feltétlenül a teljes abortusztilalmat. A koncepció elhagyja a mostani alaptörvény állam és egyház szétválasztásáról szóló rendelkezését. A hazai nagy egyházak ezt a szabályt érthetÅ‘en kommunista elnyomásuk jelképének tartják. De ettÅ‘l még tény: a közhatalom és az egyházak elkülönülése az Egyesült Államokban a nyugati világ legélÅ‘bb hitéletét hozta. A tervezet, mint megannyi más ügyben is, külön törvényre bízza a határon túl élÅ‘ magyar állampolgárok választójogának eldöntését.

Marad a parlamentáris kormányzás

A javaslat a baloldal félelmeivel szemben kitart az évszázados magyar parlamentáris kormányzás mellett. Nem kíván Orbán Viktornak elnöki köztársaságot alapítani. Már csak azért sem, mert ez felesleges kockázatot jelentene a kétharmados többség számára. A nemzetet megosztó jelölt ugyanis könnyebben veszíthet el személyek közt döntÅ‘ nyílt kimenetelű elnökválasztást, mint a jobb- és baloldal egész erejét megmérÅ‘ parlamenti voksolást. Ellenben a tapasztalatok szerint a kormányfÅ‘ elnöki rendszer nélkül is közvetlen kapcsolatban állhat népével. A Fidesz szilárdan kitart néhány korábbi javaslata mellett: megszűnik a konstruktív bizalmatlansági indítvány, a javaslat B változata szerint kivételes esetben a támogatottságát vesztett Országgyűlést feloszlathatja az államfÅ‘. Csakhogy a magyar választási rendszer mellett eddig is csekély volt a jelentÅ‘sége a bizalmatlansági indítvány módjának: az eddigi hat választási ciklusban mindegyik kormánynak végig megvolt a parlamenti többsége. A tervezet szerint a mostani egyötöd helyet eztán csupán a parlament egyharmada nyújthat be bizalmatlansági indítványt, így ebben a ciklusban az ellenzék még csak szimbolikusan sem vetheti fel a bizalmi kérdést. Az államfÅ‘i feloszlatási jog kibÅ‘vítése viszont már érdemi változás volna: az elsÅ‘ és az utolsó elÅ‘tti parlamenti ciklus Országgyűlését jó eséllyel idÅ‘ elÅ‘tt feloszlatta volna a köztársasági elnök, de mindegyik kormánynak, így az elsÅ‘ Orbán-kabinetnek is akadtak népszerűtlen idÅ‘szakai. Egy másik oldalhoz kötÅ‘dÅ‘ államfÅ‘ mellett eztán melyik kormány merészel majd belevágni népszerűtlen reformokba?

A régi alkotmány bajaihoz is ragaszkodik a javaslat

A tervezet nem oldja fel a mostani alaptörvény ismert gondjait sem. A negatív tapasztalatok után is marad a bíróságok felügyeletének korporatív rendszere. Az ügyészség elvileg minden korábbinál inkább önálló hatalmi tényezÅ‘ lesz. A gazdasági alkotmányosság, a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra sem kap igazán kemény alkotmányos garanciákat. A számvevÅ‘szék eztán sem lesz formálisan is önálló hatalmi intézmény. Marad a népszavazások vitatható szabályozása. Nincs rendelkezés az országgyűlési képviselÅ‘i és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségérÅ‘l. Az Alkotmánybírósággal foglalkozó, módszeresen homályosan fogalmazott hét sorból nem derül ki, eztán mik lesznek az alkotmányellenesség tényleges jogkövetkezményei. Az sem, hogy milyen körben marad meg az Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítÅ‘ hatásköre. Az új alaptörvényt meglehetÅ‘sen képtelenül, kivételt sem engedve, csak két egymást követÅ‘ Országgyűlés módosíthatna kétharmados többséggel. A koncepció viszont csaknem minden harmadik mondatában felhatalmazást ad további törvényhozásra. Megalkotója láthatóan nem hisz a világos garanciák tömegével övezett modern nyugatos alkotmányosság értelmében. Helyette a népképviselet elvi szuverenitását, valójában azonban a kormánytöbbség keleties részletezÅ‘ jogalkotását, és az elvileg önálló hatalmi ágak tartós személyi függÅ‘ségét akarja.

A Fidesz alaptörvénye

Hatályos alkotmányunk alapján történelmünkben elÅ‘ször erÅ‘szak nélkül megszabadulhatott az ország nem kívánt kormányaitól, végre tartósan működhetett a parlamenti váltógazdaság. A ’89-es alaptörvényt azonban nem igazolta az ország gazdasági sikere. Szabályait nem szerette, de mégis elfogadta a politizáló közvélemény csaknem egésze. Az újabb alkotmányozásból azonban máris kivonult az ellenzék összes pártja. Minden afelé tart, hogy az új alkotmány egyedül a Fidesz alaptörvénye lesz, amelyet a baloldal kifejezetten elutasít. Az ország ellenzéki fele egyre biztosabban a Fidesz-Magyarország tagadására építi fel a maga identitását, ebben pedig mind lényegesebb lehet a nem ajándékul kapott, hanem a valóságosan kiharcolt alkotmányosság gondolata. A köztársaság újraalapításának alkotmánya országunk bajainak tényleges megoldása nélkül csak újabb és újabb rendszerváltoztató igényeket kelthet. Az új alaptörvény így nem a közvélemény megnyugvását, hanem inkább a minden közös értéken átlépÅ‘ belsÅ‘ háborúság újabb fordulóit hozhatja.