"Aki rendel, az fizessen"
Kevesebb önkormányzat és/vagy kevesebb képviselő. Ilyen és ehhez hasonló vélemények hangzanak el egyre gyakrabban az önkormányzatok reformjával kapcsolatban, de az egyetértés és a változtatás mindig elmaradt. A legfőbb érv, hogy állítólag sokat lehetne ezen spórolni. Az önkormányzatokról, a tervezett változásokról beszélünk a következő percekben, vendégünk Tölgyessy Péter.
Rábai Balázs:
- Óriási intézményrendszerről van szó. De van arról egyáltalán pontos adat, hogy mennyibe kerül a mai magyar önkormányzati rendszer?
Tölgyessy Péter:
- Van. A globális összadat 3600 milliárd forint. Ez tényleg tengernyi pénz, de ennek csak nyolcada, összesen 460 milliárd megy el az önkormányzati testületekre és főleg az apparátusokra. Tudnivaló, hogy Magyarországon az első fokú hatóság majdnem mindig önkormányzati jellegű. Tehát az önkormányzatoknál találkozik leginkább az állampolgár az állammal mint hatósági ügyintézéssel. Az összes közigazgatási kiadásnak a háromnegyede önkormányzati kiadás Magyarországon. Tehát, az önkormányzatok a pénzek zömét iskolára, a közoktatás szinte teljes egésze önkormányzati, kórházra, a kórházak igen jelentős része önkormányzati, aztán ott van a kultúrában elköltött pénzek háromnegyede. Például a Vígszínház önkormányzati színház és nem állami színház. És közigazgatásra költik. Tehát elvileg sok a pénz, de ennek csak nyolcadát költi az apparátusára és a testületekre az önkormányzat.
- Vagyis mi következik ebből, lehetne ezen a területen nagymértékben spórolni?
- Átgondolni a helyzetet biztos, hogy lehet. Szerintem óriási pénzeket megtakarítani csak úgy lehet, ahogy az egészségügyben történt: romlik a szolgáltatás. Tehát racionalizálni bizonyos dolgokat, de óriási hiányok vannak ezeken a területeken. Az önkormányzatok kapták a legnagyobb megszorításokat tulajdonképpen az első pillanattól kezdve. Tehát a kiindulóponthoz képest hallatlanul romlott az önkormányzatok helyzete, és egyáltalán, azt, hogy talpon vannak, nagyrészt hitelből, vagyonfelélésből és minden másból érik el. Magyarországon egy olyan rendszer van, hogy az állam elszedi a pénzeket, odaadja az önkormányzatoknak, és azok döntenek az intézményrendszer nagyságáról. Kicsit leegyszerűsítve, de mégis megvilágítva, olyan a rendszer, hogy nem az fizeti az étel árát, aki rendeli a menüt. Az önkormányzatok rendelnek, és a központi hatalom finanszírozza őket mindenféle fejkvótával, leosztott adókkal. Ennél rosszabb rendszert nagyon nehéz elképzelni. Valamilyen irányba ki kéne billenteni ezt a rendszert, de alaposan meg kell fontolni, hogy milyen irányba. Magyarországon az önkormányzatok csak korlátozottan lettek önkormányzatok. A helyi társadalom nem szerveződött meg úgy, hogy igazán befolyásolni tudja az önkormányzatok működését, nagyrészt egy ügyes polgármester vezeti az önkormányzatokat, aki nagyon sokszor igen nagy hatalmat gyűrt maga alá. Sok-sok eszköze van. Az egyik eszköz a látványberuházás, a főtér rendbetétele, látványos objektumok megcsinálása, ami tulajdonképpen jelentéktelen pénzekbe kerül. Ahhoz képest, hogy egy városban a kátyús utcákat rendbe tenni milyen sokba kerülne, ahhoz képest ezek jelentéktelen tételek. Ez az egyik megoldás, amit a polgármesterek csinálnak. A másik az, hogy a régi rádiókabaré szövegre utaljak, „nyomják Krahácsot”. Budapest meg az ország mindent elvesz tőlünk, nekünk nincs elég pénzünk, és erre szinte minden vidéki magyar városban rezonálnak az emberek.
- Egyébként a helyi történéseket, intézményeket még sok esetben valóban az önkormányzatok irányítják? Egyre gyakrabban hallani, hogy a kormányzat emberei itt-ott megjelennek ilyen-olyan pozíciókban.
- A magyar önkormányzati rendszer - szintén hibás döntéssel - meglehetősen kiürítette a középszintet. Tehát van egy önkormányzati középszint, a megye, de ott eredetileg alig maradt az intézmény, az elszegényedett önkormányzatok sokat visszaadtak végül is, de most is alig van intézmény, és a középszintre kormány vonult be. Rengeteg úgynevezett dekoncentrált szerv jött létre. Volt olyan tárcánk, ahol több mint húsz ilyen dekoncentrált szerv volt a különböző helyekre kihelyezve. Tehát az önkormányzatiság ilyen módon nem működhetett jól, és a központi hatalom elkezdte magához ragadni a hatásköröket.
- És még nem is beszéltünk Budapestről, hogy egy városban 23 vagy 24 önkormányzat van.
- Ha a fővárost is önkormányzatnak tekintjük, akkor 24 önkormányzat van. Pedig Budapest magja egy város. Tehát Budapestnek van egy magja, ami régóta Budapest, már a Rákosi korszak előtt is volt, és utána vannak az ide csatolt részek. Szerintem ezt külön kéne kezelni. Tehát Budapesten meglehetős képtelenség, hogy a központi részeken nagyon nagy jogkörrel rendelkező önkormányzatok vannak, köztük a Király utca a határ, ami teljesen véletlenszerű.
- Nézzük meg, hogy a két nagy párt miként változtatna mindezen. A szocialisták összevonnának önkormányzatokat, erősítenék a regionalizmust. Ön szerint milyen hátrányai lehetnek ennek?
- Magyarországon sajnos nem voltak régiók, pontosabban voltak, egyik Horvátország volt, a másik Erdély, de az már nincsen. Azon a területen belül, amin most van Magyarország, nincsenek regionális hagyományok. Tehát azt, amit az olaszok, franciák, spanyolok megcsináltak, hogy visszahozták a régi régiókat, az Magyarországon képtelenség, nem lehet megcsinálni. Nálunk megyék vannak ezer év óta. A kormány előterjesztett két évvel egy javaslatot, amiben voltak regionális tervek, és némelyik totálisan abszurd volt. Például Nagykanizsa, ami eléggé délen van, nem messze a Drávától, egy Győr központú régióhoz került volna, közel 200 kilométer távolságra. Vagy mondjuk Balassagyarmat, Rétság, ami Budapesthez közel van, Miskolc központú régióhoz került volna. Azt hiszem, hogy ilyen megoldások, amiket papíron fundáltak ki, csak ártanának. Távolabb kerülne a közigazgatás az emberektől. A régiós központ lenne a másodfokú hatóság, szerintem nagyon nagy hiba lett volna ilyen módon belenyúlni a dolgokba. Vannak radikális reformközgazdászok, akik azt mondják, hogy az önkormányzatok létszámát tizedére kéne csökkenteni, és rögtön minden megoldódnak. Ezen is érdemes elgondolkodni. Ez körülbelül azt jelentené, hogy 300 körüli önkormányzatunk lenne, és pont ennyi városunk van, 306 város van. Tehát ez azt jelenti, hogy faluban nem is lehetne önkormányzat. Vannak aprófalvas vidékeink Zalában, Vas megyében, ott 50 mostani önkormányzatból lehetne egy kiadós nagy önkormányzat. Teljesen egyértelmű, hogy a székhelytelepülés elnyomná a peremtelepüléseket. Szerintem ezek nem jó ötletek.
- És mi a véleménye a Fidesz javaslatáról, amelynek az a lényege, hogy a képviselők számát kellene csökkenteni?
- Sokan mondják, hogy ezzel a pártok alól húznák ki a talajt. Ez nem igaz. Az önkormányzati képviselők 75 százaléka független, mert kistelepülésen van. 300 önkormányzat csak városi és 2800 falusi önkormányzat, ott alig vannak pártok. Ez is megfontolást igénylő javaslat. Például egy tipikus 30 ezres kisvárosban van 19 vagy 23 fős testület. Ül benne egy SZDSZ-es, egy MDF-es, két lokálpatriota és az összes többin a nagy pártok osztoznak. Tehát he lemennénk a felére, az azt jelentené, hogy se SZDSZ, se MDF, és lokálpatrioták is vagy lennének vagy nem lennének. Egész biztos, hogyha a közepes és kistelepülésekről kisöpörnénk a kis pártokat, nem sok kellene ahhoz, hogy az országos politikából is kisöpörjük őket. Azt hiszem, hogy helyes volna, ha kevesebbet költenénk politikusi fizetésre, de talán azt más módon is el lehetne érni. Például, ha országos normák születnének arra, hogy csak nem túl nagy összegű költségtérítés legyen, különösen a kistelepüléseken, az legalább ekkora megtakarítást jelenthetne, mint egy ilyen mechanikus megoldás, amely bizony a kis pártokat kisöpörné Magyarországról. Tehát a legfontosabb az volna, hogy lépjünk a felé, hogy aki rendel, az is fizet. Tehát jóval nagyobb teret kellene nyitni a helyi adók felé, jóval nagyobb teret olyan adók felé, amikről az önkormányzatok döntenek. Tehát ha megjelenik az a probléma, hogy kevesebb a gyerek, akkor az önkormányzat érezze át, hogyha ő mégis fönn akarja tartani a sok iskolát kis osztálylétszámokkal, akkor ennek ki kell fizetni az árát neki, az ott élő lakosságnak. Tehát ez az egyik dolog, hogy az adórendszerben olyan lépéseket kell tenni, hogy a helyi adónak maradjon hely. A másik: az intézményt kell koncentrálni, nem az önkormányzatot. Bizonyos esetekben önkormányzat-átgondolásra is lehet mód. Például van olyan megye, Komárom-Esztergom, az egyik legkisebb megye, teljesen egyértelmű, hogy a kormány elképzeléseiben Székesfehérvár központú régióhoz tennék, pedig a megye zöme Budapesthez kötődik. Tehát sokkal egyszerűbb volna az egykori Esztergom megyei részt mondjuk Pest megyéhez kötni, a régi Komárom megyei részt pedig Győrhöz, az jóval közelebb van. Tehát sok-sok mindent meg lehetne tenni és csinálni, ami racionálisabbá és átláthatóbbá teszi a rendszert, de azt, hogy egy papíron kitalált valamivel csodát lehet tenni, azt nem hiszem. (180 perc)Utolsó frissítés: 2009-01-12 11:35:10
