Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség
Hallgassa meg!Átláthatatlan közüzemi számla, külföldön hagyott csoport, kihagyhatatlan alkalom több éves elkötelezettséggel, veszélyes gyermekjáték, meglepetés felvágott, csapda az interneten, óriási akció kétszer annyiért – társadalmi vitán a kormány új fogyasztóvédelmi stratégiája.
Ennek megalkotását Kathi Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság stratégiai kabinetjének vezetÅ‘je szerint többek között az indokolja, hogy jobban rá lehessen irányítani a figyelmet a fogyasztóvédelem területén meglévÅ‘ információhiányra. Nemcsak a hatóságnak kell ugyanis ismerni azokat a jogszabályokat, amelyeket a kereskedÅ‘knek be kell tartani. Ezeket az információkat egyrészt el kell juttatni az érintett vállalkozásokhoz, illetve számos olyan ismeret van, amellyel a fogyasztónak kellene tisztában lennie, hogy – egyebek közt – egy vita rendezés folyamatában eredményesen tudjon fellépni.
Például szavatossági, jótállási vita esetén – valami elromlott, és visszaviszi a vásárló – a tapasztalat az, hogy két helyen van információ hiány. Egyrészt a kereskedÅ‘nél - aki elÅ‘fordul, hogy 2003-as szabályokra hivatkozva utasítja vissza az egyébként jogos panaszt –, valamint a fogyasztónál, aki nem tudja milyen jogai vannak. Kathi Attila szerint ha valaki nincs birtokában azoknak az ismereteknek, amivel érdemi vitapartnerévé válik a vállalkozásnak, akkor reklamációjának elutasításakor lehet, hogy úgy véli, biztosan a kereskedÅ‘nek van igaza. Itt nem csupán egy egyszerű cipÅ‘cserérÅ‘l lehet szó, hanem nagy összegű közüzemi számlatartozásokról, amelyek komoly kiadást jelenthet a fogyasztónak.
Szép Gábor, a Teszt és Piac Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint a fogyasztóvédelmi stratégia indoka, hogy az kijelölheti azokat az irányokat és célokat, amely alapján a fogyasztókat az említett kétes helyzetekben meg lehet védeni, illetve segíteni lehet abban, hogy Å‘ is tisztában legyen a jogaival és lehetÅ‘ségeivel. Például a stratégia tartalmazza, hogy a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatása kiemelten fontos, ami hozzájárul ahhoz, hogy gyakorlati lépések történjenek az állampolgárok felkészültségének elÅ‘segítésére.
A stratégia vitaanyagában szerepel az is, hogy a fogyasztót a jogi szabályozás középpontjába kell helyezni. Erre lehet azt mondani, hogy egy idea, de ez a gyakorlatban megvalósul, s valóban olyan jogszabályok születnek, amelyek a fogyasztókat védik, akkor ez egy nagyon fontos lépés – mondta Szép Gábor. A egyesületi elnök szerint ugyanis jelenleg vannak olyan jogszabályok, amelyek eléggé megengedÅ‘ek a vállalkozásokkal szemben, illetve nem egyértelműek.
Az egyesületi elnök a stratégiával kapcsolatban kritikaként fogalmazta meg: nagyon sokat lehet olvasni a tervezetben arról, hogy a hatóságnak miként kellene kiszélesíteni a jogkörét, miközben arról nincs szó, hogy jogszabályokat kellene megváltoztatni ahhoz, hogy a fogyasztók jobban védve legyenek bizonyos vállalkozások ellen, amelyek megpróbálnak a jog eszközével visszaélni, és nem eleget tenni a vásárlók jogos igényeinek.
Kathi Attila szerint lehet, hogy a hiányolt részek el vannak rejtve a vitaanyagban, de a hatóság számára teljesen egyértelmű, hogy a stratégia elfogadásával egyidejűleg, illetve azt követÅ‘en sor kerül több olyan jogszabályi változtatására, amely ténylegesen jobban tudja védeni az eddigieknél a fogyasztók érdekeit. Például nem biztos, hogy jó az a szabályozás, amely szerint csak természetes személy lehet fogyasztó egy jogvitában. Ez alapján ugyanis sem egy mikrovállalkozás, sem egy társasház nem szállhat vitába a szolgáltatóval - mondta Kathi Attila.
Több olyan változtatás is indokolt, amely a jogérvényesítést segíti. Jelenleg például nincs olyan szabály, amely határidÅ‘t szabnak a hibás áru kijavítására, nem elég egyértelmű, hogy mit jelent a feltűnÅ‘ értékaránytalanság egy javítás és csere esetén. Ezek mellett biztos, hogy a szavatossági, jótállási szabályokhoz is hozzá kell nyúlni. Kathi Attila elmondta még, ha a stratégia tervezetének megfelelÅ‘en a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jogosítványai bÅ‘vülnek, és a szervezet általános fogyasztóvédelmi hatáskört kap, az abba az irányba visz, hogy a segítségre szoruló állampolgárnak panaszos ügyével ne kelljen sok helyre mennie.
