Fotó: MTI/Ujvári SándorLetöltendő fegyházbüntetést kért az ügyész a Zuschlag-ügy első, másod-, harmad-, negyed-, ötöd-, hatod- és kilencedrendű vádlottjára folytatólagosan, üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett különösen nagy értékű csalás miatt. Zuschlag mint felbujtó, a többiek mint társtettesek szerepeltek a perbeszédben. Három vádlottra felfüggesztett börtönt kért az ügyész. Az ellenük felhozott vád bűnsegédlet, illetve bűnpártolás. Hat vádlott esetében pénzbüntetést indítványozott a vád képviselője. Az ügyész a büntetési tételek – 5-20 év – középértékét meghaladó fegyházbüntetést kért az első hat vádlottra.
Ugyanúgy felelniük kell, mint bármely más állampolgárnak
A közhatalmi funkciót betöltő személyeknek is felelniük kell tevékenységükért, ha bűncselekményt követnek el – mondta vádbeszéde kezdetén Német Zsolt ügyész. Ha közhatalmukkal visszaélnek és bűncselekményt követnek el, ugyanúgy felelniük kell magatartásukért, mint bármely más állampolgárnak – tette hozzá. Németh Zsolt hangsúlyozta: a vádlottak által tanúsított magatartás-minta törvénytelen, azt a büntetőjog eszközeivel meg kell bélyegezni.
Kilenc fiktív civil szervezet 72 pályázata
A vádhatóság álláspontja szerint a lefolytatott bizonyítási eljárás alátámasztotta a korábbi állítást: a per nyolc vádlottja Zuschlag János vezetésével fiktív civil szervezetekből álló hálózatot épített ki, majd azok pályázatokon nyert pénzeiből működtették a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (Fibisz) mozgalmát. Kilenc fiktív civil szervezet 72 pályázata révén jutottak állami forrásokhoz, majd a pénzt törvénytelenül, a pályázattól eltérő célra használták fel – mondta a vádhatóság képviselője.
Csak Lados tett feltáró vallomást
Az ügyész kiemelte: a 16 vádlott közül Lados István másodrendű vádlott ez egyetlen, aki őszinte, feltáró, önmagára és társaira is terhelő vallomást tett, részletekbe menően feltárta a csoport működését. A vádhatóság szerint Lados István szavahihetőségét alátámasztja az a tény, hogy a nyomozati szakban csaknem húsz napon keresztül tett vallomása megegyezik a bíróág előtti, nyolc napig tartó vallomása során elmondottakkal.
Vádbeszédében az ügyész kitért arra: a nyomozati szakban Lados Istvánnal közölték az együttműködő gyanúsítottakkal kapcsolatos figyelmeztetetéseket, közölték vele, nincs lehetőség vádalku megkötésére. Az ügyész beszámolt arról, hogy a vádhatóság a fiktív szervezetek tagjaiként megjelölt személyeket kihallgatta, de közülük senki nem vallott arról, hogy a szervezetek működéséről tudott volna. Bebizonyosodott: a jegyzőkönyveken szereplő aláírásaikat aláhamisították – közölte Német Zsolt, aki a vádbeszédében némileg módosította a vádpontok egy részét, de ez a vádlottak cselekményének minősítését nem érintette.
Tisztában voltak azzal, mit tesznek
A vádhatóság szerint bebizonyosodott, hogy Zuschlag János elsőrendű, Lados István másodrendű, Katus Ferenc harmadrendű, Őri Csaba negyedrendű, Krausz Csaba ötödrendű, Marsovszky Balázs hatodrendű, Kullai Tamás hetedrendű valamint Vámosi Zsolt nyolcadrendű vádlottak tisztában voltak a fiktív társadalmi szervezetek pályázati tevékenységével, az általuk nyert pénzek pályázattól eltérő célú felhasználásával. A pályázatok lebonyolításában, a fiktív szervezetek „működtetésében” részt vettek.
Az ügyész álláspontja szerint az is bebizonyosodott: a kilencedrendű vádlott, Prácser László Zuschalag Jánosnak segített a Nemzeti Civil Alapprogramhoz benyújtott pályázatok elkészítésében, majd a beszámolók elkészítésében. A perbeszédben a vádlottak tevékenységét, a fiktív szervezetek pályázatait, a lehallgatott telefonbeszélgetések összefüggéseit részletesen ismertette az ügyész.
Bizonyított a bűnszervezet törvényi tényállása
A vádhatóság képviselője kiemelte: az elsőtől nyolcadik rendű vádlottak esetében a bűnszervezet törvényi tényállása bizonyított. Ezt nem változtatja meg, hogy nem sikerült bizonyítani a vádlottak anyagi haszonszerzését, mert a haszonszerzés máshol (Fibisz) realizálódott. A bűnszervezet létszámát a törvény három főben jelöli meg.
A vádbeli cselekmények hat év alatt történtek, ez idő alatt Zuschlag szerepe végig meghatározó volt, valamint a tagok személye csak kis mértékben változott. Az elkövetői csoport összehangoltan működött, ami a szervezett bűnszervezet egyik ismérve – fűzte hozzá. Az ügyészség szerint nem állja meg a helyét Zuschlag János vallomása, amely szerint egyedül követte el a cselekményeket. Az ügyész szerint a bizonyítékok egész tárháza bizonyítja a bűnszervezet működését.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot Zuschlag János és 15 társa ellen. Zuschlag János, aki egykor az MSZP országgyűlési képviselője, a párt megyei szervezetének ügyvezető elnöke volt, 2007. szeptember 21-étől előzetes letartóztatásban van.
Utolsó frissítés: 2010-02-10 11:26:02
