Porga Gyula, Veszprém polgármestere a 180 percnek azt mondta, az önkormányzat a helyben elkölthetÅ‘ pénzhelyettesítÅ‘ eszközök forgalomba hozatalától a helyi vállalkozások gyarapodását várja, és természetesen arra is számít, hogy az önkormányzat készpénzhez jut majd. A kezdeményezéshez Balatonfüred, Balatonalmádi és Várpalota önkormányzata is csatlakozott, a négy önkormányzat 2012. január 1-jétÅ‘l tervezi bevezetni a saját pénzt, de a szerkezet lehetÅ‘vé teszi új további települések csatlakozását is.
Az önkormányzati fenntartásában működÅ‘ intézmények, színházak, kulturális intézmények automatikusan elfogadóhelyek lesznek, de az együttműködésnek fontos szereplÅ‘je lehet a megyei kereskedelmi és iparkamara is. Porga arra számít, hogy sok helyi vállalkozó regisztrálja magát elfogadóhelyként, és vizsgálják annak lehetÅ‘ségét is, hogy, hogy ezek a helyi vállalkozások az iparűzési adót helyi fizetÅ‘eszközben, tehát a balatoni koronával fizethessék a csatlakozott önkormányzatoknál. A balatoni korona egyébként klasszikusan pénzszerű utalvány lesz, ugyanúgy néz majd ki, mint egy forgalomban lévÅ‘ bankjegy, sÅ‘t, lehet, hogy a tervezÅ‘je is az lesz, aki a jelenleg használatos forintot megálmodta.
Az MNB kételkedik
Hallgassa meg a 180 perc összeállítását!
A Magyar Nemzeti Bank ugyanakkor egy nemrégiben megjelent tanulmányában kritikát is megfogalmaz a helyi pénzekkel kapcsolatban. A jegybanknál azt mondják, az egy tranzakcióra jutó adminisztrációs költségek magasak, könnyen hamisítható, ráadásul a hamisításuk nem is bűncselekmény, ezen kívül pedig nem ösztönöz a helyi vásárlásra, hiszen amúgy is mindenki a lakhelyén vásárol például kenyeret, ami pedig itt nem kapható, úgy is máshol veszi meg.
Kóczán Gergely, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi tanácsadója szerint a helyi pénzekkel kapcsolatos kezdeményezések félreértésen alapulnak, abból indulnak ugyanis ki, hogy a papírutalványok kibocsátásával a helyi gazdaságot érdemben fel lehet lendíteni, a nemzetközi tapasztalat azonban ennek ellentmond. Kiélezett történelmi helyzetekben, háborúk idején ezeknek a módszereknek talán lehetett létjogosultsága, a modern pénzügyi rendszerben azonban a jegybank szerint nincsen hozzáadott értéke.
Németországban van ehhez hasonló kezdeményezés, ám ott az utalványok forgalmát azzal próbálják pörgetni, hogy a papír havonta veszít a névértékébÅ‘l, a magyar kezdeményezésekben azonban ez az elem nem szerepel. Egyébként a német példa is azt mutatja, hogy nagyjából sikertelenek ezek a kísérletek: a 2000-es évek lején elindított tucatnál is több próbálkozásból egyik sem tudott számottevÅ‘ eredményt elérni – mondta a 180 percben a jegybanki szakember.




