Fotó: MR
Hallgassa meg!Hoffmann István egyetemi docens, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének munkatársa azt mondja, abból, ami eddig elhangzott, annyit tudni, hogy a kormány államigazgatási feladatot ellátó járásokban gondolkodik, és leginkább a ’80-as évek közepéig fennállt struktúra bizonyos visszaállítására lehet következtetni. (Magyarországon az 1983. december 31-i változtatásig működtek a megyei tanácsok feladatait ellátó államigazgatási jellegű járások.)
A járások így hatósági ügyintézési központok lennének, ahol például okmányirodai munkát lehetne intézni. Elképzelhető, hogy ma önálló városi szinten működő hivatalokat, munkaügyi központokat, a tiszti orvosi szolgálatokat, és bizonyos, ma az önkormányzatok által ellátott feladatokat integrálnának ebbe a szervezetbe - mondja a szakember. Miután Navracsics Tibor nyilatkozatában egyértelműen államigazgatási feladatok hangzottak el, majdnem biztosnak tekinthető, hogy nem egy önkormányzati egység létrehozásában gondolkodnak, azaz nem lennének választott képviselők, járási önkormányzati testületek - teszi hozzá Hoffmann.
A járásoknak viszonylag hosszú és sikeres történelmi hagyományai vannak - magyarázza a szakértő. Érintkezési pontok voltak a megye és az állampolgár közt, és ez megmaradt az 1945-ös változások után, az átmeneti demokratikus korszakban és a tanácsrendszerben is. Gyakorlatilag csak névleg tűnt el 1984-ben is, amikor a járási és a járástól mindvégig különálló városi feladatokat összevonták, és létrehozták az úgynevezett városkörnyékeket. A politikum mindig nagyon erősen megjelent a járásokban, a főszolgabíró a magyar polgári és feudális korszakban is egyszerre volt közigazgatásilag képzett szakember és egy helyi politikus - emlékeztet Hoffmann.
Arra a felvetésre, hogy ezt a funkciót miért nem tudják betölteni a kistérségek, vagy a kistérségi társulások, azt mondja, a kistérségi társulások más, önkormányzati jellegű feladatot látnak el, a közszolgáltatásokat, az oktatást, az egészségügyet, a szociális ellátást szervezik. Az államigazgatási feladatok esetében szerinte azért érdemes járásban gondolkodni, mert ma ezek többségét az önkormányzatok finanszírozzák, az önkormányzatok emberei, a jegyzők és a polgármesteri hivatalok látják el, miközben nem az ő dolguk lenne.
A szakértő szerint egyébként a járási rendszer viszonylag gyorsan bevezethető, mert gyakorlatilag 1997-től folyamatosan telepítik a nagyjából ilyen szintű egységekre feladatokat, az épületek pedig még megvannak, hiszen '84-ig működő járások voltak.
Utolsó frissítés: 2010-09-07 15:39:05
