Fotó: MTI/Földi Imre
Hallgassa megÉppen csak leütöttük az elsÅ‘ útjelzÅ‘ oszlopot - így jellemezte Orbán Viktor az elsÅ‘ száz napot. „Egyenesen és Å‘szintén meg kell mondani, hogy száz nap nem elegendÅ‘ idÅ‘ ahhoz, hogy a teljes sikertelenségbÅ‘l a teljes sikerbe és a teljes elégedetlenségbÅ‘l a teljes elégedettségbe fordulhassunk. Ezért száz nap alatt nem változik meg varázsütésre mindannyiunk élete vagy családaink sorsa. Száz nap arra volt elegendÅ‘, hogy megteremtsük azt az alapot, amelyre ugyan kemény munkával, de fölépíthetjük azt a Magyarországot, amelynek érdekében az áprilisi választásokon kétharmados támogatást kaptunk a választópolgároktól.”
Orbán Viktor szerint büszkék lehetünk arra, hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének. A miniszterelnök kormánya elsÅ‘ száz napját értékelve a Professzorok Batthyány Köre keddi rendezvényén, a budapesti Szent Imre Gimnáziumban azt mondta: a megelÅ‘zÅ‘ nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal az utóbbi évek utópiájának delíriuma után – fogalmazott.
Orbán Viktor: politikai bűn volt az ország eladósítása
Orbán Viktor szerint a 2002-ben hatalomra került kormány politikai bűnt követett el, amikor külföldrÅ‘l felvett hitelekbÅ‘l jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását. 2011-ben, a következÅ‘ költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adóságként visszafizetnie - mutatott rá a miniszterelnök, és felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elÅ‘, hogy az aktuális kormányok külföldrÅ‘l felvett hitelekbÅ‘l jóléti kiadásokat finanszírozzanak.
A kormányfÅ‘ leszögezte: 2013-ban több mint háromezer milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe – tette hozzá.
Új kormányzati struktúra, 55 törvény, tabudöntések
Az új kormányzati struktúrát, a politikusok létszámának csökkentését és a kettÅ‘s állampolgárságot is az általa vezetett nemzeti ügyek kormányának eredményei között említette Orbán Viktor, és azt mondta: ez az elsÅ‘ kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdÅ‘dÅ‘en egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás – hangsúlyozta.
1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most: s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány elsÅ‘ száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelÅ‘tt 19 volt ez a szám – sorolta Orbán Viktor. Emellett számos tabut is ledöntöttek – mondta, példaként említve a politikusok létszámának csökkentését, a kettÅ‘s állampolgárságról szóló törvényt és az állami vezetÅ‘k fizetésének csökkentését. Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az elÅ‘zÅ‘ nyolc évben történt – jelentette ki.
A kormány kitart a gazdasági önrendelkezés mellett
Orbán Viktor szerint az elÅ‘zÅ‘ kormány valótlan számokra épülÅ‘ költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott „a bankrendszerrel való küzdelem Che Guevarájának” szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.
A gazdasági önrendelkezésrÅ‘l szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy kormánya minden intézkedésének középpontjában a vállalkozások támogatása és a munkahelyteremtés áll. Ezért csökkentették a társasági adót, terjesztették ki a Széchenyi-programot, egyszerűsítették a közbeszerzést és hoztak törvényt a körbetartozás ellen.
A kormányprogram fejezeteit követve a konkrét eredmények közül Orbán Viktor elÅ‘ször a gazdaság talpra állítását szolgáló intézkedésekrÅ‘l beszélt, ide sorolva a társasági adó csökkentését, az általa „minden idÅ‘k legalacsonyabb magyarországi adókulcsának nevezett” személyi jövedelemadó bevezetésének elÅ‘készítését, de a hazai termÅ‘föld védelmérÅ‘l szóló törvényt és a beruházásokhoz szükséges engedélyek számának megnyirbálását is.
A kilakoltatási tilalom, a devizahitelek betiltása és az alacsony keresetűek részére fenntartott gázártámogatás kapcsán Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a szociális biztonság nem állítható szembe a pénzügyi stabilitással.
A kormányfÅ‘ a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafonról szólva megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütközÅ‘ keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.
Az elszámoltatásról
A jövÅ‘ tétjének nevezte az elszámoltatást Orbán Viktor, és arról is szólt, hogy az elmúlt idÅ‘szak személycseréi szerinte indokoltak voltak. Közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következÅ‘ hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel „kitalicskázni”.
Orbán Viktor külön kitért a 2006. Å‘szi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelÅ‘seinek megnevezése és felelÅ‘sségre vonása, a demokráciáról való beszéd „csak smafu”.
Teret nyitni a valóság elÅ‘tt
A miniszterelnök elmondta: szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról.
Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd - közölte a kormányfÅ‘, hozzátéve: élÅ‘, valódi, négy éven át tartó együttműködést akar választókkal.
Beszéde végén megjegyezte: politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy kiseprűzzék az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára. A kormányfÅ‘ beszédét azzal szófordulattal zárta, hogy „éljen a valóság”.
Mesterházy: Orbán nem a valóságról beszélt
Mesterházy Attila szerint Orbán Viktor a kormányzása elsÅ‘ száz napját értékelÅ‘ beszédében nem a valóságról, hanem a fejében lévÅ‘ utópiákról beszélt. A szocialista pártelnök-frakcióvezetÅ‘ keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a miniszterelnök a beszédében féligazságokat mondott.
Ezeket közé sorolta, hogy a kormányfÅ‘ szavai szerint megvalósult a kétmillió forintos bérplafon az állami szektorban. Úgy látja: van, ahol megvalósult, és van, ahol nem, mert ez alól még kivételek az állami cégek vezetÅ‘i. Féligazságnak tartja azt is, hogy kisebb lett a kormány, mivel most sokkal több állami vezetÅ‘ van, és így az állam működtetése sokkal többe is kerül az állampolgároknak.
Mesterházy Attila sokatmondónak tartja, hogy mely témákat került el a beszédében Orbán Viktor. Ezek közül a legfontosabbnak a devizahitelesek problémáit ítélte, mivel - mint mondta - éppen a kormányfÅ‘ beszéde alatt döntött soha nem látott rekordot a forinthoz képest a svájci frank árfolyama. Hiányolta a miniszterelnök beszédébÅ‘l az adórendszerrÅ‘l, a munkahelyteremtésrÅ‘l, az ország nemzetközi megítélésének romlásáról és az elmaradt béremelésekrÅ‘l szóló részt.
Szintén kifogásolta, hogy a kormányfÅ‘ nem szólt arról: honnan vonnak el „ezermilliárdokat”, ez kiket fog érinteni és milyen mértékben.
Jobbik: a kormány tagjai éljenek a valóságban
Közhelygyűjteménynek tartja Vona Gábor a miniszterelnök keddi beszédét. A Jobbik elnöke az Éljen a valóság! szlogen helyett azt üzeni a kormány tagjainak, hogy „éljenek a valóságban”.
Vona Gábor szerint hiányoztak a konkrétumok Orbán Viktor beszédébÅ‘l, amellyel a kormányfÅ‘ a kabinet száznapos tevékenységét értékelte. A Jobbik elnöke közleményében kiemelte: továbbra sem tudni, milyen kormányzati intézkedéseket várhatnak a brutálisan eladósodott devizahitelesek, a munkából élÅ‘k, a családosok, a lakással nem rendelkezÅ‘ fiatalok, a természeti csapások miatt is óriási gondban lévÅ‘ gazdák és a lánctartozások miatt fizetésképtelenné vált kis- és középvállalkozások.
Álságos az a bejelentés, hogy az új kormány tagjai nem csak négyévente találkoznak a választókkal - vélekedett Vona Gábor, hozzáfűzve: „az emberekkel kellene beszélgetni a valós problémákról, nem pedig a Fideszhez közel álló, KötcsérÅ‘l is ismert belterjes társasággal”. A Jobbik elnöke hiányolta, hogy a miniszterelnök nem ejtett szót a multinacionális tÅ‘ke elÅ‘jogainak eltörlésérÅ‘l és a közteherviselésben való nagyobb mértékű részvételérÅ‘l sem.
Vona Gábor közölte: a rend és közbiztonság nemhogy két hét, de száz nap alatt sem állt helyre, sÅ‘t, a javulás jelei sem látszódnak. Ehelyett - folytatta - a kétharmados kormánytöbbség „a cigánybűnözés kérdésében továbbra is struccpolitikát folytat”, miközben a kilakoltatási moratórium meghirdetése után egy héttel Budafokon egy többgyermekes családot telepítettek ki rendÅ‘ri segítséggel, a tiltakozó jobbikos politikusok ellen pedig eljárás indult.
A demokratikus normák helyreállítása helyett „a politikai zsákmányszerzés” folytatódott - reagált a kormányfÅ‘ által elmondottakra Vona Gábor, példaként hozva, hogy egy „költségelszámolási botrányba keveredett” fideszes képviselÅ‘bÅ‘l az Állami SzámvevÅ‘szék elnöke, egy „megfelelÅ‘ jogi tapasztalat nélküli politológusból” pedig alkotmánybíró lehetett.
Az LMP a helyzetértékeléssel egyetért, az úttal nem
Az LMP szerint új elemet nem tartalmazott a miniszterelnök kedden elmondott, a kabinet eddigi száznapos tevékenységét értékelÅ‘ beszéde. A párt frakcióvezetÅ‘je azt mondta: a helyzetértékeléssel több ponton is egyetértenek, de az az út, amit a kormány választott, homlokegyenest ellenkezik azzal, ahogy az LMP megújítaná a demokráciát, illetve ahogy egy esélyteremtÅ‘ politikát meghirdetne.
Schiffer András megjegyezte, hogy Orbán Viktor a helyzetértékelés során utalt az elmúlt nyolc évre, pedig véleménye szerint ideje lenne ennek az idÅ‘szaknak a politikájával kevesebbet foglalkozni.
Kitért arra, hogy a kormányfÅ‘ elmondta: 2002-ig konszenzus volt abban, hogy a kormányok nem adósítják el az országot és ez ekkor megszűnt. Hozzátette, hogy a Medgyessy-kormány elsÅ‘ nagy csomagjait a Fidesz is megszavazta, ezért ebben Å‘ket is felelÅ‘sség terheli.
Az LMP frakcióvezetÅ‘je szerint az semmiképpen sem a demokrácia megújítását jelenti, ha „a populista politikával gyakorlatilag egy tömb azonosítja magát a nemzettel és az igazsággal”. Mint mondta, kicsit úgy tűnik, hogy a nemzeti együttműködés a miniszterelnök számára a vele egyetértÅ‘kkel való együttműködést takarná.
Schiffer András közölte, hogy az adósságcsapdából való kikecmergésnek valóban prioritásnak kell lennie, de felhívta a figyelmet arra: az adósságterhek nagy részét a kamatterhek jelentik. Úgy látja, hogy a következetlenség és az IMF-tárgyalásokon tanúsított végig nem gondolt stratégia a bizalom megrendüléséhez és ezen keresztül a kamatterhek növekedéséhez vezet.
A frakcióvezetÅ‘ a politikai osztály létszámának megfelezését tipikus populizmusnak nevezte. Meglátása szerint olcsó demagógia a képviselÅ‘-testületek létszámának csökkentése, és hangot adott annak a véleményének is, hogy a kormánypártok a politikát szembeállítják az emberekkel. Hozzátette, hogy a politikaellenes hangulat vissza fog ütni a jelenleg kormányzókra is.
A kormány gazdasági és társadalompolitikai lépéseit Schiffer András úgy értékelte, hogy azok nem a munkahelyteremtés irányába mutatnak. Véleménye szerint ugyanis azt nem lehet olyan fajta adócsökkentéssel végrehajtani, amit a miniszterelnök megteremtett, és az is ellene hat, ha a dolgozó emberek sokaságát kiterelik a társadalombiztosításból. Mint mondta, a munkahelyteremtést az segítené, ha az adórendszert valóban egyszerűsítenék, illetve az állam által támogatott és koordinált, a fenntarthatóságot erÅ‘sítÅ‘ beruházások során lehetne új munkahelyeket teremteni.
„Nem igaz, hogy létrejött volna a szövetség a gazdagabbak és a szegényebbek között" - jelentette ki Schiffer András. Azt mondta, hogy ezt a szövetséget a Gyurcsány-kormány mondta fel, és a jelenlegi kormány erÅ‘síti ezt a folyamatot. Problematikusnak nevezte azt is, hogy a kormány szegénységellenes fellépése kimerül egy „mindenütt a világon már megbukott, elnyomó büntetÅ‘politika erÅ‘ltetésével”.
A korábbi kormányok elsÅ‘ száz napjának döntéseirÅ‘l itt olvashat.
Kövessen minket a Twitteren is: http://twitter.com/mr1hu
Utolsó frissÃtés: 2010-09-08 11:41:22
