Emberségünk megőrzése érdekében el kell ítélnünk a pusztító gyilkos eszméket, a faji és vallási megkülönböztetést, mert az egymástól való különbözőség senkit nem tesz különbbé - hívja fel a figyelmet a kisebbségi ombudsman az örmények ellen 1915-’17-ben elkövetett mészárlások évfordulója alkalmából.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa közleményében emlékezetett: 95 évvel ezelőtt, 1915. április 24-én mintegy 600 értelmiségi örmény férfit mészároltak le származása, hite miatt, majd 1917-ig mintegy két és fél millióra nőtt az áldozatok száma. Ez a nap olyan szégyenfoltja a világ történelmének, amelyet soha nem felejthetünk még akkor sem, ha a világ sokáig nem tudott, vagy nem akart tudomást szerezni róla - fogalmazott az ombudsman, megjegyezve: Törökország még ma sem ismerik el hivatalosan népirtásként az Oszmán Birodalomban élő örmények nagy részének 1915-ben történt lemészárlását.
Ezért kell évről-évre emlékeznünk az örmény nyelven "Metz Yeghern", a "Nagy Rossz" elnevezésű genocídiumra, hiszen a történelem égette sebek nem múlhatnak az emberek lelkéből, emlékezetéből. Kállai Ernő szerint a 95 évvel ezelőtt, ezen a napon kezdődött tragédia is figyelmeztet minket felelősségünkre és emberségünk megőrzése érdekében arra, hogy ítéljük el a pusztító, gyilkos eszméket, a faji és vallási megkülönböztetést. Gondolatainkban, szívünkben el kell végre jutnunk a felismerésig, hogy az egymástól való különbözőség senkit nem tesz különbbé - írta az örmény népirtás áldozatainak emléknapjára emlékezve a kisebbségi ombudsman.
A világban mintegy öt és fél millió örmény él, ebből három és fél millióan a Szovjetuniótól 1991-ben függetlenné vált anyaországban. Az örményeket Magyarországon csak 1991-ben ismerték el hivatalosan nemzetiségként. A néhány ezer fős közösség nagy része a fővárosban él, kisebb részük pedig az ország egyéb térségeiben szórványosan.
