A rámalláhi vezetésnek ez a lépése része a palesztinok úgynevezett B tervének, amelyet arra az esetre készítettek el, ha nem sikerülne tárgyalásos úton megállapodniuk Izraellel a békérÅ‘l – írta az AP amerikai hírügynökség.
Már öt dél-amerikai ország ismerte el független államként Palesztinát, legutóbb pénteken Chile. Noha elképzelhetÅ‘, hogy a palesztin államiság elismerése megkapja a többséget az ENSZ Közgyűlésében, a jogilag kötelezÅ‘ érvényű döntéseket hozó Biztonsági Tanácsban valószínűleg elbukik az Egyesült Államok vétója miatt. Az Egyesült Államok rendszeresen megvétózza azokat a határozattervezeteket, amelyeket Izrael magával szemben ellenségesnek ítél. A szeptemberi céldátum egyre fontosabbá válik a palesztinok számára. Egyrészt akkor zárul az az idÅ‘keret, amelyet Barack Obama amerikai elnök javasolt az izrael-palesztin békemegállapodás megkötésére, másrészt Szalám Fajjád palesztin miniszterelnök reményei szerint akkorra le tudják rakni a jövÅ‘beni állam alapjait.
Fajjád elismerte korábban, hogy ENSZ-beli erÅ‘feszítéseik nem feltétlenül járnak sikerrel, de legalább azt a követelésüket segít széles körben elfogadtatni, hogy az 1967-es határok szolgáljanak alapul, amikor majd meghúzzák leendÅ‘ államuk határait. A palesztinok azokon a területeken - Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet- Jeruzsálemben - akarják megalapítani ezt az államot, amelyeket Izrael a közel-keleti háborúban abban az évben elfoglalt.
Ha megtörténne az ENSZ általi elismerés, akkor az politikai és jogi nyomást gyakorolna Izraelre, hogy vonja ki hadseregét egy olyan állam területérÅ‘l, amelyet a világszervezet a 67-es határok között elismert – mondta Malki újságíróknak nyilatkozva Rámalláhban.
A Palesztin Hatóság igyekszik a lehetÅ‘ legtöbb támogatást megszerezni ahhoz, hogy amikor szeptemberben szavazást kérnek róla az ENSZ-ben, sikerüljön elismertetni az államot. ElÅ‘ször majd a BT-tÅ‘l kérik az elismerést, de ha ez nem sikerül, akkor a közgyűléshez fordulnak, amelyben – bár döntése nem kötelezÅ‘ érvényű – nincs vétó – mondta a külügyminiszter.
A lobbizásbanelsÅ‘séget élvez Dél-Amerika. Brazília, Argentína, Bolívia és Ecuador már decemberben elismerte a palesztin államot, Uruguay, Paraguay és Peru pedig a következÅ‘ hetekben követi Chilét. Ezek után következik Ázsia, Afrika és a karibi térség – tette hozzá. Mintegy száz ország – fÅ‘leg fejlÅ‘dÅ‘k és volt kommunista országok, köztük Magyarország, Bulgária, Románia – ismerte el a palesztin államiságot azután, hogy a palesztinok 1988-ban kikiáltották „függetlenségüket”, és néhány másik – zömmel volt szovjet tagköztársaságok – a óz 1993-as izraeli-palesztin békemegállapodás után – emlékeztetett az AP. A palesztin miniszter utalt arra, hogy Spanyolország is megígérte tavaly szeptemberben, hogy el fogja ismerni az független palesztin államot. Ha így lesz, akkor az ibériai ország lesz az elsÅ‘ nyugat-európai, amelyik ezt megteszi.
Izraeli tisztségviselÅ‘k többször leszögezték, hogy a palesztin állam elismerése értelmetlen, és csak árt a közel-keleti békefolyamatnak. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellenzi, hogy az 1967-es határok között jöjjön létre a majdani palesztin állam, de állítása szerint hajlandó tárgyalni a (történelmi Palesztina) területének megosztásáról.
