Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta, nem közvetítőre van szüksége Magyarországnak, hanem arra, hogy az európai normák medrébe tereljék a szlovák államnyelvtörvényt. A főbiztos ajánlása alapján lehetőség nyílik a nyelvtörvény felülvizsgálatára, s amíg a végrehajtási utasítások meg nem születnek, addig büntetni sem lehet. Az ajánlások között szerepel, hogy a nyelvtörvénnyel azonos szintre kell emelni a kisebbségi nyelvek védelmét, és Szlovákiának is meg kell alkotnia a kisebbségek védelméről szóló törvényt.
A szlovák-magyar vegyes bizottságokban pedig Magyarország is nyomon követheti a főbiztos ajánlásának végrehajtását. Knut Vollebaek hozzátette: a nyelvtörvény bizonyos aggodalmat keltett a Szlovákiában élő magyarok között is, a két ország kapcsolatának romlásához vezetett, és ez őt is aggodalommal tölti el. Ezért örül annak, hogy Szlovákia és Magyarország az ő hivatalához fordult segítségért, és annak, hogy mindkét fél elfogadja ajánlásait, ezért szerinte rövidesen megfelelő megoldás születik
A külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt szerint egyébként egy rossz törvényt nem lehet jól végrehajtani. „Meggyőződésem, hogy a helyzet hosszú távra megnyugtató megoldása csak a nyelvtörvénynek a módosítása lehet.”
A bizottság MSZP-s alelnöke, Kozma József pedig azt hangsúlyozta, hogy a szlovák-magyar vita alapvetően nem kétoldalú, hanem európai, nemzetközi ügy, ám tennie elsősorban Szlovákiának kell. „A szlovák állampolgárok, köztük a magyar kisebbséghez tartozó állampolgárok számára a nyelvük használatának a kiegyensúlyozott feltételeit a szlovák kormány kell, hogy biztosítsa.”
Géczi MáriaUtolsó frissítés: 2009-09-15 20:21:41
