Hallgassa meg!Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelÅ‘s államtitkár rádiónknak elmondta, genfi meghallgatása az ENSZ emberi jogi bizottságában a szokásos négyévente sorra kerülÅ‘ beszámoló volt.
Négyévenként minden ország átmegy egy ilyen meghallgatáson, tehát azt is lehet mondani, hogy rutinszerű a dolog. Miután azonban ezt a mechanizmust 2006-ban határozta meg az ENSZ Emberjogi Tanácsa, ezért minden ország elÅ‘ször esett át ilyen procedúrán – nyilatkozta Balog Zoltán. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkár elmondta, három órán keresztül faggatták a magyar delegációt. A meghallgatás szerinte elég sajátos volt, mert két óra jutott a kérdésekre és egy óra a válaszokra.
„Azok jöttek körülbelül, amikre számítottunk, talán még erÅ‘sebben jött a romakérdés, mint gondoltam. Talán a kétkedések kétharmada a magyarországi romákra vonatkozott. Alkotmány kérdése, média kérdése, több olyan kérdés érkezett, amit gondoltunk, hogy így lesz, a nÅ‘k helyzetével kapcsolatban is sok kérdés érkezett, és voltak specifikus kérdések is, mint például a szlovén kisebbség” – mondta az államtitkár.
Balog Zoltán elmondta, kritikák is elhangzottak a meghallgatáson, miután az eljárás lényege szerinte az, hogy bírálják egymást az államok. Ugyanakkor számos pozitív megjegyzéssel is illették Magyarországot. „Kicsit tréfásan azt is mondhatnám, hogy ennyi elismerést már régen kaptam az életben. Minden ország komoly elismeréssel kezdte, részben az EU-elnökségünk kapcsán dicsértek meg bennünket. Németország még az 1989-es határnyitást is megköszönte, megköszönte az elnökségnek a kiváló működtetését, az EU-s elnökségét, és aztán elmondták a kritikus pontjaikat ezekben az ügyekben. Mindenkit az érdekelt, hogy a magyarországi változások, azok az emberi jogoknak a helyzetében milyen módosításokat hozhatnak” – nyilatkozta Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelÅ‘s államtitkár.
