Az iszlámról tanácskoztak Gödöllőn

 Hallgassa meg!

A 2005 nyarának végi londoni metrórobbantások és a párizsi külvárosi zavargások ébresztették rá Európát, mekkora feszültséget jelent az iszlám megjelenése és rohamos terjedése a kontinensen. Muszlim arabok álltak a francia fővárosban zajló események egyik oldalán, és a londoni merényleteket is muszlimok követték el.

Európában ma már harminc-ötven millió muszlim él, és létszámuk egyre nő. Ezért is lenne minél fontosabb, hogy a nyugati társadalmak elősegítsék integrációjukat, hiszen a kívülállóság, a másodrendűség érzése gyakran szül erőszakot.

Ömür Orhun, az Iszlám Konferencia Szervezetének képviselője Gödöllőn azt mondta: anélkül kell elérni eredményt, hogy Európában bevezetnék az iszlám törvénykezést, hiszen a párhuzamosan működő jogrendszerek csak újabb és újabb problémákat eredményeznének. Emlékeztetett: muszlimok és keresztények évtizedeken át tudtak többé-kevésbé békésen egymás mellett élni, de a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás óta ez megváltozott. Az iszlámmal szemben a nyugati világban óriási bizalmatlanság alakult ki, az erőszakkal és a terrorizmussal azonosítják, vagyis politikai célokkal ruházzák fel azt, aminek kizárólag vallási tartalommal kellene rendelkeznie.

Törökországgal kapcsolatban, amely 1923 óta szigorúan világi állam, és ahol jelenleg az iszlám tanításait iránymutatónak tekintő, ám kétségkívül demokratikus Európa-hívő párt van hatalmon, Ömür Orhun annyit mondott: sikertörténet, ahogy az ország végighaladt a fejlődés, a demokratizálódás útján. Szerinte ugyanakkor nem szabad általános példaként tekinteni rá, mert minden államban más és más problémák vannak, amelyek más és más megoldást igényelnek.

Hiába tehát a török példa, hiába az előítéleteket felszámolni hivatott, tavaly Brüsszelben aláírt muszlim charta, a kérdésre, hogy összeegyeztethető-e a demokrácia, az európai értékrend az iszlámmal, a szakértő szerint messze van a válasz.